Házak, és azokon az ablakok,
ahol a virágládákban virít
százféle virág, és napernyők
sora mutatja a hosszú, forró nyarat,
vagy a majdhogynem nyárias tavaszt,
mikor az erkélyeken arról meditál
vasárnaponként tisztes polgár,
kávéját kavargatva,
hogy a felnövő gyerekeinek
lakóparkban jobb lenne lakniuk,
városi miliőt biztosítandó,
hogy legyen emelkedett közegük,
amiben folyamatosan jelen van
a kor szelleme, és a kapcsolódás
azokhoz, akik átérezni vélik,
amiben éppen vagyunk, ha akaratlanul is.
Mennyi tudás, megvalósítható
elképzelés jöhet létre napok alatt,
hogy azután keresse a helyét
sok-sok éven át, hogy befektetők
pénze árassza el földjét, mint veteményt a víz,
megvalósítani legmagasabb
színvonalon az álmait,
és nem is egyedül.
Azután találkozások helyét
megépítve bontakozik ki
környezet, ahol a privát
s a közös már nem csak osztozkodik,
tartva időnként az ünnepeket,
hanem megerősíti önmagát
kiegyensúlyozott napjaiban,
teremve újra s újra.
