Fűri Rajmond Írás 66

Festményeket másolnék, a részeiken

elidőzve várnám, hogy mesterekkel

nyíljon szemem: tanulhatnám mellékesen

azt, hogy témát megfesteni hogyan kell.

Rossz az emlék: az óriás nem kérdezett:

egyből tudta hogy bánjon a hangokkal.

Emlékemet győzködhetem: az volt tanács:

megtudhatom mi hiányzik: válasszal.

Tegnap este valóság lett kétezer év

története, ráadásul zenében.

Hogy hathatott, lenyűgözve minket ma is?

Jobb átélnem, mintha tudnám, ha kérdem.

Még a regényfolyamáról volt benyomás:

testvérnek tartottam a Bach zenével.

Számíthat, hogyha az ember asszociál,

fantáziál: összefüggést elképzel.

Fűri Rajmond Írás 34.

Száztizenkilenc évesen

mit mondanék neked, anyám?

Rám szónál-e, hogy a beszéd

tiszta legyen, és nem talány?

Mért volnál enigmatikus?

Rejtegeted azt, ami van?

Vagy csak a mai lírikus,

mint nagy előd: folyton rohan?

Látnád a gondolatomat,

és éreznéd, ha fájdalom

foglalkoztat, s azt számolom:

mit old meg az aggodalom?

Kérdeznélek: van valami

olyan, amit tudnom lehet,

ám a vakságom dugta el

vagy túl buzgó igyekezet?

Várnék meséidre, anyám:

tudhatod, mit még nem tudok.

Van esélyem egyáltalán

meglátni, miket akarok?

Ülhetnél csak, hogy lássalak,

hinném, hogy melletted apám.

Ketten néztek, szótalanok

vagytok, csendes, pár éve tán.

Hálás vagyok: a hitetek

tisztaságát ismerhetem.

Nagy szükségben van a Jelen:

útmutatásotok legyen!

Száztizenkilenc évesen

jársz közöttünk, drága anyám.

Néhanapján emlegetem,

mit örökül hagytál reám.

Fűri Rajmond Írás 10

Szakmájukról utcán semmi nem látható

különbség a járókelők között.

Más a ruházatuk, nyilván, és a koruk,

egyébként nemük felismerhető.

Mit lenne jó tudni róluk? Az emberek

többnyire valahova tartanak.

Kikeresik maguknak a legjobb helyet,

s ott életformát alakítanak.

Fejlettségük szerint vannak igényeik,

és az álmuk maga a végtelen.

Gyermekségük képzel, s mondatja azt velük:

akaratom ez és ez. Úgy legyen!

Aztán a változatos kivitelezés

állítja őket feladat elé.

Építkezés az élet, s az idő kevés,

szórakozásnak kell jutni belé.

Vagyis hát értük van minden. Nemde? Tehát

tartson lépést az érdemelt siker.

Hulljon ölükbe kívánság számtalanul,

s kerülje őket atomnyi teher.

Rabszolgák helyett itt vannak a robotok:

kötelességük a szolgáltatás.

Azért teremtették olcsó tömegüket,

hogy élvezhessék a szerelmi lázt.

Megoldatlan mindössze a szaporodás:

különbözőek benne a nemek.

Rendben is lenne, ha nem lenne fájdalom,

s nem térne el annyira a szerep.

Majdnem egy évig tart, és hiányzik szünet,

míg világra jöhet az új utód.

Tartósan nem iszik csak anyai tejet,

s időbe kerül, míg érti a szót.

Egyszóval megmarad az összes hagyomány,

s kicserélődik valamennyire.

Párt találni! Mozdulatlan régi talány.

Azzal nem jutottunk még semmire.

Kimondott szavaink hazugsága helyett

jobb lenne egy igazi valuta.

Nem pénz! Sokkal inkább átlátó készülék,

mit is jelent a másik mondata?

Szegény vers! Miért lennél te az áldozat?

Őszinteséged régen elveszett?

Nálam zenéd is csak egy kakofónia,

és önzésem miatt vagy élvezet.

https://chatgpt.com/share/6a96e8e4-f928-83ed-b54e-cd656d0f40c0?ogimg=plain

Fűri Mária Pókerasztal villanella

Hagyományos zöld posztó. Pókerasztal
Igaz, eddig csak on-line ismerem
On-line viszont gyakorta ott marasztal

Az ember itt sok mindent megtapasztal
Például, hogy ez tiszta küzdelem
Hagyományos zöld posztó. Pókerasztal

Fülembe öntött, megdermedt viasszal
Vakon bízva: ma itt a győzelem
Játszom, csak on-line, s mindig ott marasztal

Télen, forró nyárban, vagy épp tavasszal
Ott tart egy szenvedélyes szerelem
Hagyományos zöld posztó. Pókerasztal

Bókol, de nem elsuttogott szavakkal
S bár a lapokat nem én keverem
Igaz, csak on-line, de ha ott marasztal

Megemelem a tétet dupla vakkal
Talán még all in-ig is elmegyek
Hagyományos zöld posztó. Pókerasztal

Nemegyszer végzek dermesztő kudarccal
De győzök is, így kiegyenlített
Az on-line küzdelem, ha ott marasztal
A zöld posztós, ovális pókerasztal

https://chatgpt.com/share/6a2ff6ab-41dc-83eb-a485-25309cb12952

Garai Péter Sándor Játszik

A városban lakásban szobában felnőtt koromban mi nincs legalábbis nem jellemző: a szél fényjátéka ahogy a reggeli fény beesik árnyak amint a szél legyezi játszik velük az ágak levelek platán rododendron nyír- nyárfa filodendron akác árnyéka ugrál a szürke amorf éles fényes forma a falon öröm nézni de hiányzik integetek neki képzeletben vissza és a zúgás a levelek ágak a szél játszik velük csontujjaik játszi könnyedsége a játék hiányzik az elhunyt barát

Felütés, válasz Ki kíváncsi?

Felütés: Fűri Mária

Koherens marad, de nem interferál

A legkisebb részecske is szemérmes

Már a gondolatra, hogy ott vagy, megáll

Ezért illetéktelenül ne nézzed

Válasz:
Kerek Gábor

Gondolat-tenger fogad kétszín folyót

Cseppje tapad, de össze még nem vegyül

Mert féli a tétova bámész mohót

Ki lesni bújik el szemérmetlenül

Fűri Rajmond

Hunyd le szemed, martalóc, te kíváncsi!

Semmit se kapsz! Megmaradsz te tudatlan.

Részecskédre, akármilyen, akárki,

boldogságot kapsz, mélyen a tudatban.

Francesco de Orellana szembejövő fo(r)galom

két tigris jön szembe

az egyik világít

a másik zárlatos

két tigris jön szembe

az egyik még szőrös

a másik szőrtelen

két tigris jön szembe

az egyik kutyafül

a másik meg tyúkláb

két tigris jön szembe

az egyik még tudja

a másik magyaráz

két tigris jön szembe

az egyik én vagyok

a másik én leszek

dokk.hu

Fűri Rajmond Jó, ha szakad

Íme megjött, és színtelen

átvette a hatalmat.

Hogyha mégis szín a fehér,

lelkeken uralkodhat.

 

Mennyi ima hívta és szállt

érte fel az egekbe!

Most látjuk, hogy a hatalom

vagy ő, vagy a kegyeltje.

 

Elsüllyedünk, vastagra nőtt,

néhol csúszik a járda.

Fenn a dombon gyereksereg

szánkózik. Úgy imádja.

 

Tél Nagymester, köszönetünk

Tiéd, tudod, az érdem

akkora, hogy elolvadunk,

rogyadozva fél térden.

 

Műved a demokrácia

feltétele: szabadság,

mindazoknak, kik útjaik

jövőjükért tapossák.

 

Kérdés akad: jön a tavasz,

elsüllyedünk a sárba?

Vagy utánad élet fakad,

sorsunk színes virága?

 

Akárhogy is, a köszönet

Téged, Apó, illessen.

Télen jó, ha szakad – esik –

hó, óriás pelyhekben.

Felütés Fűri Mária Válasz Fűri Rajmond, Kerek Gábor Váltakozva

Felütés: Fűri Mária

Csillagok helyett zöld - piros
Minden folyam egyszerre mozdul
A kocsisor, ha nekilódul
Gyalogos, neked ott tilos

Lelépned, de hallgathatod
Szirénázva bőgnek a kékek
Leköltöztek ide a fények
Itt tobzódnak a csillagok

Fölöttem gyúlt szikrázva fenn
Egymás után sok égi lámpa
S én kíváncsian lestem, vártam

Hogy növekszik az égi szőttes
Gazdag mintája elvarázsolt --
Most földi fény az Úr fölöttem

Válasz:

Fűri Rajmond

Váltakozva, hol itt, hol ott,
megvalósulhat a létünk,
mit szeretünk, s abban élnünk
valahány év megadatott.

Hullám vagyunk és haladunk,
vágy diktálja, s az akarat
állít maga elé, ha már
mérlegelni megtanulunk.

Minden ösztön, sejtés szerint,
örököltük, s adjuk tovább
gyermekeinknek, és megint

folytatható köztük a bál.
Játékszer az ember, egyes,
ám hatalma tenger, csendes.

Kerek Gábor

Mivé lett az égbolt tükre
Földre szállva színekre vált
Emberkézben az Isten műve
Ecsetjét rőtbe, zöldbe márt
Közöttük kusza kék kering
Hang fülünkbe sír messziről
Sztrádák miséjén szőtt karing
Nem ismerni fel ennyiből.
És a kép újra felrepült
Csillaggá lett a sok virág
Az ég pázsitján települt
Festett Kentaurt Karinát

Lettünk menny csillagpora mind
Úr fénye árad mint rubint

Fűri Rajmond Most születik

Most szabjuk meg a másnapot egyáltalán?

Kőkeményen változnak fejlemények.

Például az időjárás, ha megvadul,

abszolút megbízhatatlanul téved

 

az, kinek a műszerekkel dolga akadt,

és vállalta a szerepét a jósnak.

Még, hogy nem tud biztosabbat! A diploma

nem véletlen övé. Amit mond: jóslat.

 

Tessék nekünk beváltani! Száz százalék

teljességét joggal várjuk el tőle.

Oly egyszerű dolgot kérünk, pár adatot.

Mért nem néz fel alaposan az égre?

 

Kályhánkban égne a tüzünk, hogyha hideg

jön, mert akkor melegedve nem fázunk,

és esernyőt nyitunk, nagyot, fejünk fölé,

hogy esőben megvédhessen: a házunk.

 

Karácsonykor essen a hó. Csupa fehér

díszruhát öltsön fel a Föld: tiszteljen

isten-embert, ember-istent. Most születik.

Teljesedik kívánságunk, szeretve.

 

Hallgatjuk a béke szavát: nyugodt zene.

Gazdálkodik velünk a Nagy Természet.

Szellem atyánknak van vele üzenete:

harmóniában élet nem enyész el.

Rilke Advent (megosztás)

https://www.magyarulbabelben.net/works/de/Rilke%2C_Rainer_Maria-1875/Advent_/hu/41770-Advent

Péter Béla Utószó

Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Ránk nehezedett a nyári ború,
elcsendesedett a nagy háború.
Ágyrajáróvá tette Angyalföld.
Jön egy nő a piacon, szeme zöld,
izzik a vágy, omlik a szemérem.
Jő a vajúdás, s fogó nyúl értem.
Néma a gyerekkor, mondd, mit érek?
Hol maradnak már el a testvérek?

Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Meglelt minden tócsát a kiskölyök.
A tornasorban egyre csak növök.
Titkos dohányzónk a Györe-kastély.
Falainál csókkal zárult az estély.
Honnan volt bátorság, ma is talány.
Csaknem ájulásig ölelt a lány.
Rámtört valami töretlen szívverés,
de hazakísérni sem volt kevés.

Nem mondhatom el mindenkinek,
elmondom hát valakinek.
Mozi: Szállnak a darvak, matiné,
e hely a szemüveges Katié
Mit ád isten, hittanóra volt épp,
ha figyelsz, a jutalom egy szentkép.
Az érintés nélküle csak álom.
Mióta keresem, mégsem találom.
Könyörgésem Istenhez, mondd mit ér?
Hiába várom, s csak pezseg a vér…     
                               
Nem mondhatom el mindenkinek,   
elmondom hát valakinek.
Sokat láttam, de kíváncsi a szem.
Ha bűn a vágy, lesz bűntett, felteszem.
Menteni magamnak mindenáron,
az Istenadtát karomba zárom!
Jöhet a büntetés, jöhet bármi,
legyen erőm, s türelmem kivárni!
Tudom, fenyeget már a temető,
kerítést húz körém a teremtő?

Nem mondhatom el mindenkinek
elmondom hát valakinek.
Jártam Délen s Északon, mondd,
lehetek immár egy okos-bolond?
Vagy bennrekednek végleg a szavak,
kiszáradnak aztán, mint a tavak?
Az elhagyott szószék magában remeg,
kutyát sem érdekli, hogy itt mi megy.
Lehet, az élet eldobható holmi!?
Igaz lehet? - kell nekem papolni?
Nem mondhatom el senkinek!
Mégis, most elmondtam valakinek...

forrás: dokk.hu

Mórotz Krisztina Kék meditatív

Pearl tükre kék,

kagyló a vízben,

eltoltam a semmi felé.

dokk.hu

Felütés, válasz Mindenszentek

Felütés: Fűri Mária

Meghalt lelkek, élő lelkek 

Együtt vagyunk mindenszentek

Könyörögve kölcsönösen

Egymásért, ki test, ki szellem

2025. november

Válasz:

Kerek Gábor

Bárcsak túlélne a lélek

Halál után még sok évet

Lennék hogy ő is lehessen

Vérem helyett vér eremben

Fűri Rajmond

Ölelkezünk, így teremtünk

újakat, kik velünk élnek.

Általuk érkezik hozzánk

mindig újból a Szentlélek.

Fűri Rajmond Itt vannak

Ismerhetitek ti egymást. Ott a közös

egyféle, bár ahány lakó,

annyiféle történettel. Így képzelem.

Többeteket nem is láttam.

Mintha az öröm dolgában

nagy lenne az egyetértés közöttetek.

Mondhatom, hogy igazatok képviselem.

Azt hirdetem fennhangon, hogy

életetek összes széle volt látható

művetekben, hűségesen.

Tanítsatok! Tudjátok ti különben,

hogy mozgalmasságban a lélek

mennyi formáját próbálja

magára, ha jövőt tervez.

Gazdagságotokat fogom, nevessetek,

hirdetni a társaságban továbbra is.

Fortélyotokat köszönöm!

Hányszor segített túlélni kisebb-nagyobb

gáncson, amin ti módjával nevettetek.

Boldogultam általatok.

Annyiféle volt véretek,

hogy belőle kitelhetne több nemzet.

Világégést éltetek túl.

Tudjátok, hogy háború dúl?

Már csak ilyenek vagyunk.

Gyertyátokat majd meggyújtom és égetem.

Lelketeket szeretgetem,

Keringjetek foghatóan számomra.

Szellem vagytok. Adjátok át üdvözletem

annak a sok lakótársnak, aki forog

széltében és hosszában a Mennyekben.

Fűri Rajmond Erdő

"Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő.
Madár lakik abban, madár lakik tizenkettő.
Cukrot adnék annak a madárnak, dalolja ki nevét a babámnak.
Csárdás kisangyalom, érted fáj a szívem nagyon.”
 
Apám énekelte dalát, mennyben járhatott velem.
Így köszönte, hogy élete túljutott a poklokon.
Nem láttam, hogy folyna könnye. Megérzi azt a gyerek.
Évek múltán vettem észre: barátjának fogadott.
 
Erdejében találkozunk: a termete óriás.
Ölbe nem vesz. Áll előttem. Megtestesült nyugalom.
Meglátom anyám mellette. Abbahagyta a mosást.
Arca egésze azt mondja: látod fiam, bizalom.

És az erdőm? Gyönyörködnek. Ősrengeteg: egy vadon.
Otthon érzik magukat, hiszen ez a természetük.
Folytatódik, meg nem állhat, hódít tovább szabadon.
Átöleljük egymást újra: mi vagyunk a terveik.
 
Fenn az égen egy szivárványt gyerekcsapat festeget.
Város, falu, hegyvidékek, sziklák között a folyó,
önmagában ez megismételhetetlen jelenet.
Látod apám? Erdőd az úr: egyedül az lakható.

(közjáték)

 

Felütés, válasz Átjáró

Felütés: Fűri Mária

A fehér szív, ha feldobog, az átjárás szabad

Megállsz, mert belső félkarok mutatnak pirosat

Egy keskeny sáv marad neked, ha arra menekülsz

Zöldön jársz, lélegzel: ki -- be; végül megszabadulsz. 

2025.10.01.

Válasz:

Kerek Gábor

Világos lőn száguld a szív

Torpantja bentről kélt piros

Sorompók közt útra taszít

Szabad mi eddig volt tilos.

Fűri Rajmond

Vörös vértől fehérleni,

csak a szív tud így festeni.

Sejt fehéren csurran vérem,

hordozza a szenvedélyem.

Állok bátran, amíg lehet,

láttatom a leheletet.

Mélyről feltör fehér vérem.

habosított mesterségben.

Pap-Klára Márta Dobozból vetett ágy

Fáradtan bámulok ki a HÉV koszos ablakán
egy hajléktalan küzdelmét figyelve
arénában gladiátor
kincsekre lelt a konténerben
nyolc-tíz széthajtogatott doboz a zsákmány
próbálja egyszerre felnyalábolni mindet
felét lerakja a földre
másik felét egy oszlopnak támasztja
öt-hat dobozt már sikeresen egymáshoz illesztett
de amikor hozzá tenné a következőt
az egyik mindig kicsúszik a nyalábból
újrakezdi
van egy rakoncátlan nagyobb a többinél
azt külön összehajtogatja
de amikor a többihez illeszti mindig kicsúszik egy
szétesik kicsúszik
újra szétteregeti áthajtogatja
újra összenyalábolja
újra szétesik
rég láttam ilyen akarást
ilyen türelmes alaposságot

nagyon akarom hogy a hómlesz boldoguljon
ám az a nagy az oda nem illő mindig ellenáll
így volt az életed is ugye
valami mindig kiesett szétcsúszott
elromlott összetört hiába minden rendezőelv
oda a munka
oda a család
oda az otthon
és lassan oda az élet is
ez a küzdelem most sikeres
a dobozhalmaz végre összeállt
a mindennapi dobozát mára megkapta

https://chatgpt.com/share/6a5b5526-9854-83ed-a857-674adf4529ef

2026.07.18.

Ötvös Németh Edit Sakk

megérintett az elmúlás szele

vihart kavart benned

ami nem csendesül

orkánnal sújtod a körülötted lévő

nőket mert hiszed

gyengébbek mint te

sem mentesülsz

tudod jól rettegve

fekszel és kelsz

aknamezőn táncolsz

és nem tudod merre lépj

Tamási József 2 verse

gyöngyök

gyöngyöket izzadtak

a zsenge füvek éjjel

büszkén ragyogtak

a telihold fényében

megszégyenítve az eget

Legelésző őzek szemlélője  

Mindig ide lyukadok ki  

Hallgatok valami lemezt a nyolcvanas évekből

És kényszert érzek az íráshoz

Nem akarom már elemezni a semmit

Meg akarok élni egy tisztes kort

Egyszerű emberként

Például

A héten szinte minden nap őzeket láttam

A dombokon kóborolva

Néztem őket

Boldog voltam

Legelésző őzek szemlélője  

Lett belőlem