Péter Béla el(ő)varázsolt cédrus (vers) Jávorka Csaba ÖRÖM-ÓDA (kép)

a patikárius az idők során, saját útját rótta, és megfestette

égig érő fáját. hamar megérkezett vásznára a táncoló kórus

is. aztán pihenni tért, s álmában az úr kért valamit. a mester megtette.

így már az isteni óhaj: a szférák és más arányok is láthatók a cédrus

festett ábráján. A vándor döbbenten ismerte fel, hogy a teremtő teste

ez valójában, s felcsillant szemében a boldog öröm. nem volt már morózus,

a kifakult, s porlepte sapkáját combjaihoz verve, hümmögve szólt: ennek

így kellett történnie! ígéretemet beváltottam. így kerülhet oda

a mennyek országába, hogy örökkévaló emléke lehessen istennek,

s ne változhasson zsákokká a kocsisok kapzsi vaksága miatt. Micsoda

kegy! a zarándokok éteri hangon adnak hálát, holtnak és elevennek.

de itt, most már egy új fényben tűnik fel, (száz év múltán) s légy tanú: ez is csoda!

vers: Péter Béla megfestett visszhang kép: Jávorka Csaba Genezis (IV.)

ím, a látvány egy álombéli barlang, ahol az élet épp
keretben szorong. bénulttá andalít egy sziréni hang.
negédes idomokat idéz egy song, mélytengeri zúgásba
fog egy harang, dobhártyán tapadva még sokáig bong.
az álom bugyrokban vértérkép lappang, szervek, s nagyított
sejtek hada tolong, ládd, a lételem elegy koránt sem pang.
teremtett táj, bár sehol a napkorong

Péter Béla a teremtés bája

a teremtő boldog magányában ujjbegyéből egy trendi stadio,

világra szóló emlékmű kerekedik, gyűlik a sok méhsejt-szektor!

de a hömpölygő tömeg még sehol, késlekedik a nagy ováció.

a küzdőtér még nincs kész, bár korongján serénykedik a legfőbb rektor:

lám, a nagy kolosszeum egyik oldalán csóvába megy át a hullám.

áttörve a látóhatár, s csillagközi mértéket ölt: különös karéj!

lehet, hogy a mámor felmorajló hang-árja pernyeként visszahull rám?

győzelmek leendő emlékképei vetülnek: isten arcán némi kéj.

a játéktér még mindig amorf, s csak forog a massza, köröz a korong.

mígnem az úr álmot lát, s benne gigantikus küzdőteret. könnyedén

teremti meg a népek cirkuszának színterét, és csöppet sem borong

azon, hogy millió földönfutóban szikkadt már ki minden véredény.

Jávorka Csaba : Mesterséges intelligencia című képéhez

Kép: Jávorka Csaba, vers: Péter Béla

Jávorka Csaba Rend születik


Péter Béla jelentés

uram, most hogy a kép kirajzolódik

az átvilágítás után, megállapítható,

hogy a medence szerkezete meglepő

rajzolatot mutat a felszínen látható

kivételes és harmonikus textúrához

képest. tény, hogy semmilyen általunk

ismert organikus testképlet nem össze-

hasonlítható e látvánnyal. szövetalkotó

szisztémája ismeretlen. az industrikus

elrendezése művi jellegű. semmi nemű

összefüggés evolúciós mintákkal nem

kimutatható.