A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dezső Márton. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dezső Márton. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. január 16., szombat

Dezső Márton Liget tér

A Liget téren nincs liget,
és fák se nagyon vannak,
itt az ember nem hihet
a tér-nevezéktannak.

A Liget téren villamos
találkozik buszokkal,
ahogy hulló skicclapok
bizsergő látnokokkal.

A Liget téren – Jézusom! –
térítenének újra,
félrevonna félúton
egy Ébredjetek!-ultra.

Itt súlya van a szegeknek,
és jéghideg a jászol;
A Liget tér nem enged
el messzire magától.


Kötetben: Poltergeist, 2020.

2019. március 23., szombat

Dezső Márton Sortűz

A mellkas kinyílik. Olvadáskor
szakad át ilyen váratlanul a töltés.

A szív meglátja magát:
veszteglő öreg a kórházi
tükörben, és a porba temeti
csatakos fejét.

Töretlen földekre zuhannak
a varjak és egy hiéna szemén
kigyúlnak az első csillagok.

2019. március 21., csütörtök

Dezső Márton Benn nem

Bennem háború van
Testvérgyilkosságok
Rajtam jelek vannak
Lila óriások

Biztos halál hiszen
Minden halálbiztos
Bennem háború van
Égő rozmaringok

2018. február 11., vasárnap

Dezső Márton Csíkok

Tizenhárom napja láttam Józsefet. 
Amikor a zebra megtaposta. 
Errefelé csak egy van – mármint zebra –, 
József viszont töméntelen. 

A tülekedésre emlékszem, és arra, 
Ahogy Józsefet fellökték. 
Karok, csípők, lábak lassították 
József elkerülhetetlen esését. 

Szájából a cigaretta kirepült, 
Majd kezénél a földön megpihent. 
Az apró, amit markában tartott 
– egy százas és kettő ötvenes –, szétgurult. 

Úgy tűnt, József ennyivel megússza: 
Kétszáz forint, cigi, horzsolás az állán. 
Aztán megjelent a zebra József mellett. 
Olyan patája volt, mint az Ördögnek. 

Úgy világított fekete szeme, 
Ahogy kocsmában a billiárdgolyó, 
Mikor az asztal széléről visszapattan, 
És a lámpatest alatt, középen megáll.
  

Hitel 2017/04

2017. július 2., vasárnap

Dezső Márton Berzsenyi-fitnesz

Halra váltottam. Megeszem kilószám.
Nem szereplésért akarok lefogyni.
Lengyelország? Elfutok addig, és a
Visztula partján
tisztul aortám.

Én leszálkásítom, amit tudok, le
ám. Elém ugrálni nem ér! Ne lépjen
senki ösvényemre, se nő, se férfi:
genderi vakság
jellemez immár.

Láthatóan fonnyadok? Ó, csak érek!
Dániellel dinnyediéta tisztít,
lélekedzésként pedig áldozatkész
leszboszi lányok
ritmusa éled.