A hullámfüggvény másik ágán mire gondolsz, szivem?
Nekem is ülnek ott titkaim, de nem érhetem el ma sem
Tegnap sem, holnapután sem, sőt magam előtt is titok
Ahogy titkok maradnak már az alexandrinusok
A te titkaid is ott gubbasztanak, nem ám a semmi ágán
Az elme zeg-zuga kifürkészhetetlen találmány
Te se látod a másik ágat, hogy akkor mi lett volna, ha --
Hogy lehetne-e akkor e világ a világok legjobbika
Elég neked is, nekem is megbirkózni ezzel az ággal
Ahol minden történetecske azt sugalmazza, rád vall
Ki tudja tévedésünk ezen az ágon hogy korrigálható
A másik ágról meg nem tudunk, nem láttatja meg azt a mindenható
Ott van mégis a bizonyosság -- mert nemcsak képzelet --
Hogy valamelyik ágon ott vagyunk, és szeretsz, szeretsz, szeretsz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése