A következő címkéjű bejegyzések mutatása: streetart. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: streetart. Összes bejegyzés megjelenítése
2018. december 2., vasárnap
2018. december 1., szombat
garai péter sándor Fűri Mari
Sokat utazik mostanában vonaton. Erről
is beszélgettünk miután először találkoztunk az Őrsön több mint tizenéves
virtuális ismeretség után. Ajánlott allergia ellenes gyógyszert messengeren
mert allergiás és mert nyugdíjas gyógyszervegyész vagy ilyesmi szoktam
hozzátenni ha róla mesélek. Képes kötött formában verset írni és megnézi amit
angolból szöveget fordítok és építő kritikát gyakorol rá. Megszerettettem vele az
utcai művészetet és graffitit pedig taszította korábban. És ő adta a tippet és
az inspirációt nekem a Budapest 100 szóban-hoz
2018. november 30., péntek
garai péter sándor 2056
Elrongyolódott lukasra szakadt színtelen
függöny lebeg a lusta szélben az ablakban. A házfal mögött leszakadt szoba, leszakadt emeletek, az utcát eltorlaszolja törmelék és szemét. A természet
burjánzani látszik, de csak vegetál. Néhány kúszónövény feltör a magasba, hogy
sárgulva száradjon a vakító fehér sugárzástól. A folyómeder szárazon kong:
homok, kő és még több szemét közt patkányok motoznak és svábbogár fogócskázik.
Hirdetőoszlopon hozott szalonnával egérirtást vállal cetlinek hűlt helye. A
hegyoromra pillantva ledőlt nő szobor, két kezében pálmaágat tartott. Koromsötét
felhők ablaka zárul, láthatatlan messzeségben a nukleáris tavasz.
Címkék:
garai péter sándor,
próza,
streetart
2018. november 29., csütörtök
garai péter sándor utcai fotó
Megyünk kézen fogva. Azt mondom csak egy
pillanat. Elengedem a kezed te is az enyémet. A telefonom kamerájával
kattintgatok egy falon talált firkát. Néhány percenként. Kordokumentumok.
Néhány lépésenként. Ha külföldön lennénk vagy külföldiek még érthető lenne
gondolom gondolhatod de itthon vagyunk. Unalmat vagy elcsigázottságot keresek a
szemeidben de nem találok. A szerelmek kezdődnek így. Kézen fogva továbbmegyünk
Címkék:
garai péter sándor,
próza,
streetart
2018. november 28., szerda
garai péter sándor street art budapest
Falon feketével kézírással: Taposni való
arc mindig lesz. Alatta zölddel: Mindig csak a sajátodat. Aszfalton sárgán
egybeírva: Life is porno. KRESZ tábla fonákján filctollal: Life is hard aláírás
Mohamed. Krétával skiccelt félig telt (félig üres?) feles pohár alatta felirat:
shotos terv. Fekete festékkel fújva: se nemzet se határ. Piros nagybetűkkel:
NEM. Körbevágott női divatikon falra ragasztva pólóján angolul: amilyen gyakran
csak lehetséges légy kedves. Félbe tépett matricán: Nagyon sze.. Néhány
graffiti Budapest utcáin segít eligazodni az élet dolgaiban. Néhányuk nem
annyira.
Címkék:
garai péter sándor,
próza,
streetart
2018. november 27., kedd
2018. június 14., csütörtök
2018. február 9., péntek
2017. november 25., szombat
2017. június 8., csütörtök
garai péter sándor streetart
A falfirka
az emberiseggel egyutt el kezdve a barlangrajzokkal folytatva pompei romokig a
legujabb korban jean michael basquiat es keith haring muveszetevel es a
hetvenes nyolcvanas evek graffiti robbanasaval ami ezuttal osszekotheto a
polgarjogi mozgalmakkal a nok a szinesek es a maskent szeretok szabadsagaval a
haboru ellenesseggel es a szabad gondolat kozlessel mert tulajdonkeppen a
graffiti - a falfirka is minden esetben uzenetkozles ami leggyakrabban
dekodolhatatlan csak egy szuk kor szamara ertheto de mindenkinek azt mondja
'szia itt vagyok jol erzem magam'
Címkék:
garai péter sándor,
kép,
próza,
streetart
2017. május 25., csütörtök
garai péter pándor streetart (1)
Jó, ha van karaktere egy fészbukos idővonalnak, egy Instagramra feltöltött fényképsorozatnak. Persze nem kötelező ez, ha valaki a családját szeretné az ismerősöknek megmutatni, vagy egy újságcikket megvitatni, erre is jók ezek a társasági oldalak, de vannak, akik belépőnek használják a különböző művészetek gyakorlásához, mert jobb itt próbálkozni, mint az asztalfióknak írni; ezért nincs igazán művészete a diktatúráknak, mert a visszacsatolások hiánya még azokat is visszatartja, akik nem feltétlenül az itt és most számára alkotnak, hanem a vélt, távoli utókornak.
Vagy vannak, akik itt reklámozzák saját művészetüket - egészen jól működő marketing politikát lehet ily módon kialakítani, sőt talán nem is lehet ma már megmutatni magukat/magunkat a fészbuk nélkül.
Garai Péter Sándor tevékenysége más, egészen sajátos ezeken a közösségi oldalakon. A művészet egy olyan ágát "karolja fel", és hozza közel hozzánk, amiben inkább csak a bosszantó rendzavarást látta az ember. Rám ezek a zsinórban feltett "streetart" képek különös hatást gyakoroltak/gyakorolnak. Az utcai falfirkákban inkább csak a felháborító agressziót érzékeltem eddig, a rombolás igényét, én magam gps képein keresztül jöttem rá arra, ahogy ezek a képek egymás mellé helyezve sorakoztak/sorakoznak, hogy itt másról, többről van szó, az önkifejezés igényének egy sajátos, a különböző társadalmak által nem támogatott megnyilvánulásáról.
Egy falfirka inkább méltatlankodást vált ki az átlagemberből. Gps képein keresztül azt éltem át, amit tanultam valamikor - "a mennyiségi változás minőségi változásba csap át". Az egymás mellett látható, illetve periodikusan visszatérő, utcai rajzokról készült fotók egymás hatását felerősítik, művészetté emelik a bosszantó rendetlenséget. Így együtt megőrződnek az utókor számára, mert sorsuk egyébként a mulandóság. Minden olyan próbálkozásba bele van kódolva a kudarc, ami a streetart - ot integrálni akarja. Láttam ilyen kísérletet például a svédországi metróban - a giccs minősített esete. Láttam kijelölt falakat, azzal a felkiáltással: na, itt próbálkozzatok. Érdektelen így, nem lehet rá mást mondani. Az utca művészetének lényege a lázadás. Ez adja bosszantó, és ez adja izgalmas mivoltát. Azáltal, hogy gps egy hírfolyamba beemeli, akár el is veszíthetné érdekességét. Hogy miért nem veszíti el, nem tudom. Talán mert ezekbe is bele van kódolva a gyors változás, a mulandóság. És talán mert ott érezhető annak az alázata, aki ehhez a jelenséghez hozzányúl.
A felvételek Tel-Avivban készültek, ahol most él a streetart elkötelezettje. Nálunk nem nagyon van ilyen, gondoltam. Falun valóban nincs. Ott kevés a félreeső, megviseltebb állagú bérház, elhanyagoltabb épület, tűzfalak. Debrecenre - nagy faluként is szokták emlegetni, annak jó és rossz képzetével - szintén nem jellemző. De Budapesten - rájöttem, mióta erre nyitottabb szemmel járok az utcán -, van bőven. Nem zavarnak már, úgy tekintek rájuk, hogy ezek a falfirkák a városi folklór részei.
furim
A felvételek Tel-Avivban készültek, ahol most él a streetart elkötelezettje. Nálunk nem nagyon van ilyen, gondoltam. Falun valóban nincs. Ott kevés a félreeső, megviseltebb állagú bérház, elhanyagoltabb épület, tűzfalak. Debrecenre - nagy faluként is szokták emlegetni, annak jó és rossz képzetével - szintén nem jellemző. De Budapesten - rájöttem, mióta erre nyitottabb szemmel járok az utcán -, van bőven. Nem zavarnak már, úgy tekintek rájuk, hogy ezek a falfirkák a városi folklór részei.
furim
Címkék:
fotó,
furim,
garai péter sándor,
próza,
streetart
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



































