Garai Péter Sándor Játszik

A városban lakásban szobában felnőtt koromban mi nincs legalábbis nem jellemző: a szél fényjátéka ahogy a reggeli fény beesik árnyak amint a szél legyezi játszik velük az ágak levelek platán rododendron nyír- nyárfa filodendron akác árnyéka ugrál a szürke amorf éles fényes forma a falon öröm nézni de hiányzik integetek neki képzeletben vissza és a zúgás a levelek ágak a szél játszik velük csontujjaik játszi könnyedsége a játék hiányzik az elhunyt barát