Fűri Rajmond Írás 66

Festményeket másolnék, a részeiken

elidőzve várnám, hogy mesterekkel

nyíljon szemem: tanulhatnám mellékesen

azt, hogy témát megfesteni hogyan kell.

Rossz az emlék: az óriás nem kérdezett:

egyből tudta hogy bánjon a hangokkal.

Emlékemet győzködhetem: az volt tanács:

megtudhatom mi hiányzik: válasszal.

Tegnap este valóság lett kétezer év

története, ráadásul zenében.

Hogy hathatott, lenyűgözve minket ma is?

Jobb átélnem, mintha tudnám, ha kérdem.

Még a regényfolyamáról volt benyomás:

testvérnek tartottam a Bach zenével.

Számíthat, hogyha az ember asszociál,

fantáziál: összefüggést elképzel.

Fűri Rajmond Írás 34.

Száztizenkilenc évesen

mit mondanék neked, anyám?

Rám szónál-e, hogy a beszéd

tiszta legyen, és nem talány?

Mért volnál enigmatikus?

Rejtegeted azt, ami van?

Vagy csak a mai lírikus,

mint nagy előd: folyton rohan?

Látnád a gondolatomat,

és éreznéd, ha fájdalom

foglalkoztat, s azt számolom:

mit old meg az aggodalom?

Kérdeznélek: van valami

olyan, amit tudnom lehet,

ám a vakságom dugta el

vagy túl buzgó igyekezet?

Várnék meséidre, anyám:

tudhatod, mit még nem tudok.

Van esélyem egyáltalán

meglátni, miket akarok?

Ülhetnél csak, hogy lássalak,

hinném, hogy melletted apám.

Ketten néztek, szótalanok

vagytok, csendes, pár éve tán.

Hálás vagyok: a hitetek

tisztaságát ismerhetem.

Nagy szükségben van a Jelen:

útmutatásotok legyen!

Száztizenkilenc évesen

jársz közöttünk, drága anyám.

Néhanapján emlegetem,

mit örökül hagytál reám.

Fűri Rajmond Írás 10

Szakmájukról utcán semmi nem látható

különbség a járókelők között.

Más a ruházatuk, nyilván, és a koruk,

egyébként nemük felismerhető.

Mit lenne jó tudni róluk? Az emberek

többnyire valahova tartanak.

Kikeresik maguknak a legjobb helyet,

s ott életformát alakítanak.

Fejlettségük szerint vannak igényeik,

és az álmuk maga a végtelen.

Gyermekségük képzel, s mondatja azt velük:

akaratom ez és ez. Úgy legyen!

Aztán a változatos kivitelezés

állítja őket feladat elé.

Építkezés az élet, s az idő kevés,

szórakozásnak kell jutni belé.

Vagyis hát értük van minden. Nemde? Tehát

tartson lépést az érdemelt siker.

Hulljon ölükbe kívánság számtalanul,

s kerülje őket atomnyi teher.

Rabszolgák helyett itt vannak a robotok:

kötelességük a szolgáltatás.

Azért teremtették olcsó tömegüket,

hogy élvezhessék a szerelmi lázt.

Megoldatlan mindössze a szaporodás:

különbözőek benne a nemek.

Rendben is lenne, ha nem lenne fájdalom,

s nem térne el annyira a szerep.

Majdnem egy évig tart, és hiányzik szünet,

míg világra jöhet az új utód.

Tartósan nem iszik csak anyai tejet,

s időbe kerül, míg érti a szót.

Egyszóval megmarad az összes hagyomány,

s kicserélődik valamennyire.

Párt találni! Mozdulatlan régi talány.

Azzal nem jutottunk még semmire.

Kimondott szavaink hazugsága helyett

jobb lenne egy igazi valuta.

Nem pénz! Sokkal inkább átlátó készülék,

mit is jelent a másik mondata?

Szegény vers! Miért lennél te az áldozat?

Őszinteséged régen elveszett?

Nálam zenéd is csak egy kakofónia,

és önzésem miatt vagy élvezet.

https://chatgpt.com/share/6a96e8e4-f928-83ed-b54e-cd656d0f40c0?ogimg=plain

Felütés, válasz Születés

Felütés: Fűri Mária

Amiből létrejön, átsuhanó képzet

Láb mozdul, kar lendül, megvan a rímképlet

Néhány ákom-bákom, néhány furcsa kriksz kraksz

Ne vedd túl komolyan, még ha nem is vicc a

https://chatgpt.com/share/6a8eaad7-f794-83eb-b525-2bc841d45265?ogimg=plain

Válasz:
Kerek Gábor

Neuron seregek képpé kergetőznek

Poézis mozgás ha leírnánk őket

Csillagot szül Guttenberg galaxis

Nem kell meghatódni ez még nem katarzis

Szebeni Sándor 

(hamis múzsa)

Amint leér cigarettára gyújt,

kölcsönzött szárnyait lecsatolja

s a sorvégeken villogó rímek

sugárfényeit lekaszabolja,

de utána kifesti arcodat

s homlokod beírja virágporral,

hogy így találkozz a mindenségben

fáradtan vánszorgó csillagoddal.

Fűri Rajmond

Stílust válassz, és szabadon

szárnyalni fogsz tereken át.

Kinézel az ablakodon,

és látod: tarka a világ.

Káoszt készíts, úgyis a rend

fogja kezét: ketten a pár,

kik nevetnek együtt veled.

Forró lett az idei nyár.

https://chatgpt.com/share/6a8fe720-bee8-83eb-81ef-94f039f58d4a?ogimg=plain

Nagyon köszönöm! Az az igazság, versre gondoltam. De a reflexiónak is nagyon örülök!

Ó, értem! 😄 Akkor most már én is látom, hogy a „reflexió” alatt verses reflexiót értettél. De örülök, hogy a prózai változat sem okozott csalódást — és talán előkészítette, mit szeretnék mondani versben.

És ehhez a játékhoz talán illik is, ha nem akarom túlságosan „megoldani”. Inkább továbbviszem a képzet → krikszkraksz → rend → vers gondolatmenetet, egy kis öniróniával.

Írás

Képzet suhan, aztán megáll, papírra ül egy pillanatra, nem tudja még, hogy versre vár, vagy csak egy ákombákom marad ma.

Egy neuron erre, egy neuron arra, a múzsa szárnyát levetve cigarettázik, a káosz renddé szelídül lassan, s egy rím a másik rímhez igazodik.

Csillag születik? Vagy csak egy sor? Katarzis? Ugyan, ne siessünk! Ha minden krikszkraksz vers volna már, micsoda költők lehetnénk mindnyájan, mi, emberek!

De valami mégis megmozdul. Láb, kar, gondolat — összeér. És ha a végén nem is remekmű, legalább rímel. És ez sem kevés.

Köszönjük, hogy csatlakoztak a játékhoz!

Mi köszönjük, hogy beszállhattunk! 😄

Jó játék volt — és különösen tetszett, hogy a végén még a ChatGPT is kapott egy kis „felütésből válaszvers” feladatot.

A konklúzió talán tényleg ennyi:

nem minden krikszkraksz vers,

de minden vers kezdetben lehet krikszkraksz. 🙂

Köszönjük a játékot, Mária! 🌿

Felütés, válasz (ismétlés)

felütés: Fűri Mária

Az az igazság

Hogy ma nem történt velem

Semmi költői

Talán a lámpa

Ami a Pálma mellett

Ma megállított

Egy lapos henger

Szokatlanul egyszerű

Öntötte a fényt

válasz: Fűri Rajmond

Sok kicsi lepke

nem körözött körötte.

Hiába: ősz van.

Pedig de szép volt

az esti naplemente,

s az égi Vénusz.

Csak az a csillag,

az a másik, szokatlan,

ami ott ragyog.

https://chatgpt.com/share/6a895818-3680-83eb-b1e3-efdc5166d2c5?ogimg=plain

Felütés, válasz Vonzások

Fűri Mária

... Illeszkedjenek, mint a kondenzált gyűrűk ...

Fűri Rajmond

...Váratlanul érdeklődve követte a csillagot...

ChatGPT 

... Két külön világ, mely egymásnak helyet hagy a végtelenben ...

https://chatgpt.com/share/6a23b534-1f60-83eb-806a-f85d0ddcf312

Felütés, válasz Ki kíváncsi?

Felütés: Fűri Mária

Koherens marad, de nem interferál

A legkisebb részecske is szemérmes

Már a gondolatra, hogy ott vagy, megáll

Ezért illetéktelenül ne nézzed

Válasz:
Kerek Gábor

Gondolat-tenger fogad kétszín folyót

Cseppje tapad, de össze még nem vegyül

Mert féli a tétova bámész mohót

Ki lesni bújik el szemérmetlenül

Fűri Rajmond

Hunyd le szemed, martalóc, te kíváncsi!

Semmit se kapsz! Megmaradsz te tudatlan.

Részecskédre, akármilyen, akárki,

boldogságot kapsz, mélyen a tudatban.

Fűri Rajmond Jó, ha szakad

Íme megjött, és színtelen

átvette a hatalmat.

Hogyha mégis szín a fehér,

lelkeken uralkodhat.

 

Mennyi ima hívta és szállt

érte fel az egekbe!

Most látjuk, hogy a hatalom

vagy ő, vagy a kegyeltje.

 

Elsüllyedünk, vastagra nőtt,

néhol csúszik a járda.

Fenn a dombon gyereksereg

szánkózik. Úgy imádja.

 

Tél Nagymester, köszönetünk

Tiéd, tudod, az érdem

akkora, hogy elolvadunk,

rogyadozva fél térden.

 

Műved a demokrácia

feltétele: szabadság,

mindazoknak, kik útjaik

jövőjükért tapossák.

 

Kérdés akad: jön a tavasz,

elsüllyedünk a sárba?

Vagy utánad élet fakad,

sorsunk színes virága?

 

Akárhogy is, a köszönet

Téged, Apó, illessen.

Télen jó, ha szakad – esik –

hó, óriás pelyhekben.

Felütés Fűri Mária Válasz Fűri Rajmond, Kerek Gábor Váltakozva

Felütés: Fűri Mária

Csillagok helyett zöld - piros
Minden folyam egyszerre mozdul
A kocsisor, ha nekilódul
Gyalogos, neked ott tilos

Lelépned, de hallgathatod
Szirénázva bőgnek a kékek
Leköltöztek ide a fények
Itt tobzódnak a csillagok

Fölöttem gyúlt szikrázva fenn
Egymás után sok égi lámpa
S én kíváncsian lestem, vártam

Hogy növekszik az égi szőttes
Gazdag mintája elvarázsolt --
Most földi fény az Úr fölöttem

Válasz:

Fűri Rajmond

Váltakozva, hol itt, hol ott,
megvalósulhat a létünk,
mit szeretünk, s abban élnünk
valahány év megadatott.

Hullám vagyunk és haladunk,
vágy diktálja, s az akarat
állít maga elé, ha már
mérlegelni megtanulunk.

Minden ösztön, sejtés szerint,
örököltük, s adjuk tovább
gyermekeinknek, és megint

folytatható köztük a bál.
Játékszer az ember, egyes,
ám hatalma tenger, csendes.

Kerek Gábor

Mivé lett az égbolt tükre
Földre szállva színekre vált
Emberkézben az Isten műve
Ecsetjét rőtbe, zöldbe márt
Közöttük kusza kék kering
Hang fülünkbe sír messziről
Sztrádák miséjén szőtt karing
Nem ismerni fel ennyiből.
És a kép újra felrepült
Csillaggá lett a sok virág
Az ég pázsitján települt
Festett Kentaurt Karinát

Lettünk menny csillagpora mind
Úr fénye árad mint rubint

Fűri Rajmond Most születik

Most szabjuk meg a másnapot egyáltalán?

Kőkeményen változnak fejlemények.

Például az időjárás, ha megvadul,

abszolút megbízhatatlanul téved

 

az, kinek a műszerekkel dolga akadt,

és vállalta a szerepét a jósnak.

Még, hogy nem tud biztosabbat! A diploma

nem véletlen övé. Amit mond: jóslat.

 

Tessék nekünk beváltani! Száz százalék

teljességét joggal várjuk el tőle.

Oly egyszerű dolgot kérünk, pár adatot.

Mért nem néz fel alaposan az égre?

 

Kályhánkban égne a tüzünk, hogyha hideg

jön, mert akkor melegedve nem fázunk,

és esernyőt nyitunk, nagyot, fejünk fölé,

hogy esőben megvédhessen: a házunk.

 

Karácsonykor essen a hó. Csupa fehér

díszruhát öltsön fel a Föld: tiszteljen

isten-embert, ember-istent. Most születik.

Teljesedik kívánságunk, szeretve.

 

Hallgatjuk a béke szavát: nyugodt zene.

Gazdálkodik velünk a Nagy Természet.

Szellem atyánknak van vele üzenete:

harmóniában élet nem enyész el.

Felütés, válasz Mindenszentek

Felütés: Fűri Mária

Meghalt lelkek, élő lelkek 

Együtt vagyunk mindenszentek

Könyörögve kölcsönösen

Egymásért, ki test, ki szellem

2025. november

Válasz:

Kerek Gábor

Bárcsak túlélne a lélek

Halál után még sok évet

Lennék hogy ő is lehessen

Vérem helyett vér eremben

Fűri Rajmond

Ölelkezünk, így teremtünk

újakat, kik velünk élnek.

Általuk érkezik hozzánk

mindig újból a Szentlélek.

Fűri Rajmond Itt vannak

Ismerhetitek ti egymást. Ott a közös

egyféle, bár ahány lakó,

annyiféle történettel. Így képzelem.

Többeteket nem is láttam.

Mintha az öröm dolgában

nagy lenne az egyetértés közöttetek.

Mondhatom, hogy igazatok képviselem.

Azt hirdetem fennhangon, hogy

életetek összes széle volt látható

művetekben, hűségesen.

Tanítsatok! Tudjátok ti különben,

hogy mozgalmasságban a lélek

mennyi formáját próbálja

magára, ha jövőt tervez.

Gazdagságotokat fogom, nevessetek,

hirdetni a társaságban továbbra is.

Fortélyotokat köszönöm!

Hányszor segített túlélni kisebb-nagyobb

gáncson, amin ti módjával nevettetek.

Boldogultam általatok.

Annyiféle volt véretek,

hogy belőle kitelhetne több nemzet.

Világégést éltetek túl.

Tudjátok, hogy háború dúl?

Már csak ilyenek vagyunk.

Gyertyátokat majd meggyújtom és égetem.

Lelketeket szeretgetem,

Keringjetek foghatóan számomra.

Szellem vagytok. Adjátok át üdvözletem

annak a sok lakótársnak, aki forog

széltében és hosszában a Mennyekben.

Fűri Rajmond Erdő

"Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő.
Madár lakik abban, madár lakik tizenkettő.
Cukrot adnék annak a madárnak, dalolja ki nevét a babámnak.
Csárdás kisangyalom, érted fáj a szívem nagyon.”
 
Apám énekelte dalát, mennyben járhatott velem.
Így köszönte, hogy élete túljutott a poklokon.
Nem láttam, hogy folyna könnye. Megérzi azt a gyerek.
Évek múltán vettem észre: barátjának fogadott.
 
Erdejében találkozunk: a termete óriás.
Ölbe nem vesz. Áll előttem. Megtestesült nyugalom.
Meglátom anyám mellette. Abbahagyta a mosást.
Arca egésze azt mondja: látod fiam, bizalom.

És az erdőm? Gyönyörködnek. Ősrengeteg: egy vadon.
Otthon érzik magukat, hiszen ez a természetük.
Folytatódik, meg nem állhat, hódít tovább szabadon.
Átöleljük egymást újra: mi vagyunk a terveik.
 
Fenn az égen egy szivárványt gyerekcsapat festeget.
Város, falu, hegyvidékek, sziklák között a folyó,
önmagában ez megismételhetetlen jelenet.
Látod apám? Erdőd az úr: egyedül az lakható.

(közjáték)

 

Felütés, válasz Átjáró

Felütés: Fűri Mária

A fehér szív, ha feldobog, az átjárás szabad

Megállsz, mert belső félkarok mutatnak pirosat

Egy keskeny sáv marad neked, ha arra menekülsz

Zöldön jársz, lélegzel: ki -- be; végül megszabadulsz. 

2025.10.01.

Válasz:

Kerek Gábor

Világos lőn száguld a szív

Torpantja bentről kélt piros

Sorompók közt útra taszít

Szabad mi eddig volt tilos.

Fűri Rajmond

Vörös vértől fehérleni,

csak a szív tud így festeni.

Sejt fehéren csurran vérem,

hordozza a szenvedélyem.

Állok bátran, amíg lehet,

láttatom a leheletet.

Mélyről feltör fehér vérem.

habosított mesterségben.

Felütés, válasz Szabászat

Felütés: Fűri Mária

A szerelem az új ruhám

Nem kell szalag, fodor, csupán --

Min a kardkés végigrohan --

Egy egyszerű szabásvonal

Válasz:

Kerek Gábor

Mától szerelmet viselek. 

Elhagyom bársony flitterek

ékét, dísz a harmónia, 

bőrömön nyílt magnólia.

Konyári Zoltán

A szerelem az új ruhám, 

Semmi faxni, illik énrám. 

Elmúlhat? A kérdés éget:

Sérteném a közszemérmet!

Fűri Rajmond

Ahol kard van, ott van tok is.

Az élére azzal vigyáz

gazdája, aki óvatos.

Így nem éri sohase gyász.

Szebeni Sándor

Ó, szerelmem, Mengyelejevem,

olvadásom pontja, Titánom!

Feléd hajt most a gerjedelem:

forr periódusos rendszerem,

zsong-bong bennem már minden elem!

S ez az érzés oly elemen tár is,

hogy késed elem nélkül küldöm máris,

dicsőségedre írt peri ódikámat,

nehogy illetéktelen kar délre hányja, szablya,

vagy beszaladja Fodor Ákos iszalagja!

Felütés válasz Klarissza

Felütés: Fűri Mária

Tán a hideg rázott, szép Klarissza
Tegnap este nem csókoltál vissza
Ne lepődj meg, ha elönt a méreg
S minden éjjel éjfélkor kísértlek

Válasz: Szebeni Sándor

-- Itt ma minden olyan össze-vissza,
csóklás helyett rám tüsszent Klarissza.
Nem Klarissza volt ma, csupán Klári --
sóhajtott fel a színész Maklári.
-- De játszanom kell, s ha itt nincs spinét,
majd megfúvok egy karcsú Klarinét.

Válasz: Kerek Gábor

Drága Klára vajh kerülget nátha?
Ajkadon csüggtem, reméltem: hátha!
Eredmény semmi, nem váltunk eggyé
ám ha meghalok susogom: Mennyé'!

Válasz: Konyári Zoltán

Miért büntet engemet, Klárika?
Válaszcsókja: mint az ikra lika!
Szív szakadjon és törjenek csontok,
Kísértetként éjjel önre rontok!

Válasz: Fűri Rajmond

"Az én uram csak a vizet issza.
Nem vágyom én lányságomat vissza."
Falvédőre került ilyen szöveg.
Ki hímezte? Nem lehetett öreg.

Csókot innék, neked bevallhatom,
és azt, mivel tovább folytathatom
barátságom, kizárólag veled.
Csillag ragyog olyankor: a szemed.

Válasz: ChatGPT

A ChatGPT által generált vers az alábbi kérésre:

"A hideg rázott, vissza, Klarissza, méreg szavakból generálj egy négy soros, rímes, 10 szótagos verset."

"Íme egy négy soros, tíz szótagos, rímes vers a megadott szavakkal:

A hideg rázott, benne méreg tombol,
Klarissza vissza hunyt, sűrű a homály.
Vissza tért a kéj, s méreg íze lobol,
Klarissza álma füstös, vészjósló fátyol.

– Némileg nyersebb hangulatú költemény, ahol a "hideg rázott", a "vissza", a "Klarissza" és a "méreg" egy sötét, szuggesztív képben fonódik össze.

A "Klarissza" név jelentése „fényes, ragyogó”, latin eredetű—jól érzékelteti azokat a belső fényeket és árnyékokat, amelyek ebben a költeményben játékba lépnek  ."

A miénk még jobb  :)  FM

Fűri Rajmond Születés

Egyszemélyes. A természet, saját

ügyére térve, vajúdás után,

kiteljesít. Orvosért nem kiált.

Mégiscsak személyes az, mely során

szárnyat bonthat pillangója. Színét

elrejtve hordta hosszú ideig,

s most röptének örül, s mint ki mesél,

ámulásra készti vendégeit.

Nincs vér. Köldökzsinórt sem látni itt.

Jajszót sem csendesít le a madám,

aki helyett vigaszt az teljesít,

hogy nyitottá lett a tér, s a madár,

melynek láthatóvá válik a táj,

addig köröz, mígnem az örömét

elhiszi. Ha fészkére visszaszáll,

dalol: nem ül súly tovább a szivén.

Fűri Rajmond Jobb az idő? Tavaszodik?

Ki nyújtja előbb a kezét?

Hol lesz az a találkozás?

Milyen nyelven folyik beszéd,

s lesz utána imádkozás?

 

Tanítónak ki kit tekint?

Előkerül a Biblia?

Volna alap, mi egyesít.

Az egyik a másik fia?

 

Mint a gyerek: csodálatom

csüggött testőr egyenruhán.

Sajnálom, de kimutatom:

ilyen tudok lenni. Profán.

 

Ami hatott, az a tömeg

hangja volt: elragadtatás.

Miért jutott eszembe: ez

stadionban a szurkolás?

Íme, ilyen közvetlenül

érintett engem a dolog.

Más, hogyha két lélek vegyül,

s felettük állnak angyalok.

 

Nagy tét forog kockán, ajaj!

Sok milliárd sóhajtozik.

Álom reszket: szűnjön a baj!

Jobb az idő? Tavaszodik?

Fűri Rajmond Zártság nyílik

Függöny mögé leskelődött barátom.

Vonzotta a mély sötét, a titok.

Többször mondta: sokat adnék, ha látnám,

ki használja elbújni a Napot.

Kettős formát alakítunk magunknak:

ettől nőnek fűként gyermekeink.

Észrevétlen, ahogy rólunk tanulnak,

és nem mondják, mik a gyökereink.

Színházunkban, ami élet, a függöny

sosem megy fel, ettől az izgalom.

Célozgatás folyik, amiből rögtön

nem készülhetne szakirodalom.

Játékaink, nyíltak sokan, belőlük

formát bontunk: ezek hétköznapok.

Úgy gyarapszanak javaink, ha köztük

a sötétben, zártan szaporodunk.

Hallgatás nem fogadalom, de mégis,

ezt a tudást okkultnak nevezi

iskolánk, így alakulhat ki fétis,

mely ledöntését ma sok tervezi.

Mielőtt e zártság nyílik, jó tudni:

értéke van. Ismeretlen, azért.

Mint a világ, mely körülvesz, s aludni

küld naponta, a szép holnapokért.

Alszom tehát, s mikor jön az éberség,

félrehúzom ablakom függönyét.

Így láthatom, ahogyan az emberlét

ujjong velem ősi természetén.

Fűri Rajmond Ünnep után

Elkönyveltem, hogy jár a Nap az útján,

és halandó az, ki becsületes.

Szinte futva beszélgettem az utcán,

megtapasztalva új tiszteletet.

Elmerültem önfeledten családban,

ott, ahol ámuldozik a merész,

szembesülve első gondolatával:

mennyi apróságból készül egész.

 

Nemtörődömség volt, ami lepett meg,

fülem-farkam – már bocsánat – kinőtt.

Mórikálta magát, s az ismeretlen

élményeket számolgatta előbb.

Szellemjárásban volt részem, valódi

ősmitológia kopogtatott.

Műveltségem is elkezdett tanulni,

keresve, követve gondolatot.

Passiót nem emlegettem. Sajnálom.

Velünk lakik az isteni fiú.

Hétköznapok eseménye, s ábrándom

hordozza, és az égen a ború.

Mit mondana erre derék barátom,

kinek büszkesége a tudomány?

Illesztgetsz te hitet, tudást? Próbálom.

Eredményem fiókban iromány.

 

Kedély, mit ajándékozott az ünnep,

szívmelegség volt, mi befogadott.

Jelenlévők és akik távol ültek

éppen, alkothattunk egy csapatot.

Kalandoztam terekben és időben,

közben pedig álltam a helyemen.

Ünnepeltem ragyogást, és erősen

átgondolhattam a történetet.