Beszélgetés egy Emily Dickinson fordításról

Emily Dickinson

Safe in their alabaster chambers,

Untouched by morning and untouched by noon,

Sleep the meek members of the resurrection,

Rafter of satin, and roof of stone.

   

Light laughs the breeze in her castle of sunshine ;

Babbles the bee in a stolid ear ;

Pipe the sweet birds in ignorant cadence, —

Ah, what sagacity perished here !

    

Grand go the years in the crescent above them ;

Worlds scoop their arcs, and firmaments row,

Diadems drop and Doges surrender,

Soundless as dots on a disk of snow.

(Magyarul Bábelben)

Fordítás: Fűri Mária

Alabástrom, óvó üregekben --

Kerüli reggel, kerüli dél --

A feltámadás jámborai húnynak

A tető kő, a gerenda szatén

Nap-kastélyában fény nevet szellőt

Közönyös fülbe suttog a méh

Kadencia, öntudatlan madárdal --

Mi pusztult el itt, mi bölcsesség!

Holdsarlóba lép sok grandiózus év

Világ váj ívet, fenn firmament

Diadémok hullnak, s Dózsék hatalma,

Pontok egy hókorongra, nesztelen

https://chatgpt.com/share/6a37c762-d164-83eb-bdcd-11632ec73dc0

A beszélgetés folytatása:

https://chatgpt.com/share/6a37cafd-491c-83ed-a318-04ba07e9bd2a

A beszélgetés folytatása:

https://chatgpt.com/share/6a37f77f-dda8-83eb-8b7d-f65d7e3713e4

Emily Dickinson Tollas kis lény a remény

https://www.facebook.com/share/v/19D8h97aLt/

Fordította: Fűri Mária

(ld. Magyarul bábelben)

Elmondja Pethő Anikó

Kolozsvári Állami Magyar Színház

2020 Költészet napja

 

St. Vincent Millay, Edna A libapásztorlány

A tavasz nem lovon jön ám,
Libát terelő pásztorlány.
Minden, ami kedves nekem,
Ily szerényen jön, dísztelen.
Gőggel ha mondtam is olyat,
Nem érdekel, túl szimpla az;
Legyek akkortól átkozott,
Csipkékben szerető kokott,
Barát se, szomszéd se keressen,
Tavasz hölgy lóháton ügessen!

Fordította: Fűri Mária

THE GOOSE-GIRL

Spring rides no horses down the hill,
But comes on foot, a goose-girl still.
And all the loveliest things there be
Come simply, so, it seems to me.
If ever I said, in grief or pride,
I tired of honest things, I lied;
And should be cursed forevermore
With Love in laces, like a whore,
And neighbors cold, and friends unsteady,
And Spring on horseback, like a lady!

https://www.magyarulbabelben.net/works/en/St._Vincent_Millay%2C_Edna-1892/THE_GOOSE-GIRL/hu/83644-A_libap%C3%A1sztorl%C3%A1nyka_%28egy_vers%2C_k%C3%A9t_ford%C3%ADt%C3%B3%29

Thomas Hardy Karácsony körül

Az eső sávosan dőlt,
Nem voltam túl vidám;
Homályba vont az alkony,
Az út halvány, sivár.
Bokrok buktak előre,
Ha jött egy szélroham,
Mintha magvető szórna
Rájuk egy-egy sóhajt.

Mellettem egy vidám hang
"Boldog Karácsonyt" -- szólt.
Majd mögülem kibukkant,
A tér felé indult;
Egy agyonázott jöttment,
Halk dallamot dúdolt,
S határozottan lépdelt
A városkapuhoz.

Fordította: Fűri Mária

Thomas Hardy
Christmastide

The rain-shafts splintered on me
     As despondently I strode;
The twilight gloomed upon me
     And bleared the blank high-road.
Each bush gave forth, when blown on
     By gusts in shower and shower,
A sigh, as it were sown on
     In handfuls by a sower.

A cheerful voice called, nigh me,
     "A merry Christmas, friend!" --
There rose a figure by me,
     Walking with townward trend,
A sodden tramp's, who, breaking
     Into thin song, bore straight
Ahead, direction taking
     Toward the Casuals' gate.

Kép Fűri Eszter (részlet)

Emily Dickinson 80

Mi Svájc-lakók --
Halkhűvösek --
Mígnem egy furcsa nap
Függöny nélkül az Alpok,
S tekintetünk szabad!

A túloldalt Itália!
Közöttünk ott az őr --
Fennkölt Alpok --
Csalárd Alpok
Visszatart örökkön!

Fordította: Fűri Mária

Our lives are Swiss —
So still — so Cool —
Till some odd afternoon
The Alps neglect their Curtains
And we look farther on!

Italy stands the other side!
While like a guard between —
The solemn Alps —
The siren Alps
Forever intervene!

https://en.wikisource.org/wiki/Our_lives_are_Swiss_%E2%80%94

Emily Dickinson 192

Elég sok mindent írogatnak róla. Hogy bölcsődal, hogy a szerelemről... Azt is, hogy a költészet(éről) --  én ezt osztom.

Szegény kis Szív!

Hogy elfeledve?

Ezt sose bánd! Ezt sose bánd!

Büszke kis Szív!

Hogy elhagyatva?

Ne törődj vele, rá se ránts!

Törékeny Szív!

Én majd megóvlak --

Elhiszed-e? Elhiszed-e?

Vidám kis Szív --

Hajnalkorona!

Szél és Nap -- felhelyezi!

 Fordította: Fűri Mária

Poor little Heart!

Did they forget thee?

Then dinna care! Then dinna care!

Proud little Heart!

Did they forsake thee?

Be debonnaire! Be debonnaire!

Frail little Heart!

I would not break thee —

Could'st credit me? Could'st credit me?

Gay little Heart —

Like Morning Glory!

Wind and Sun — wilt thee array!

https://en.wikisource.org/wiki/Poor_little_Heart!

Emily Dickinson We don't cry — Tim and I, 196

Tim és én -- nem sír ám,
Két nagyokos --
De ajtót reteszel --
Barát se most! --

Ezután bátor arcot
Kezébe rejt --
Tim és én -- nem sír ám --
De mellet ver --

Álmodik -- ő és én -- ?
S az álmuk mély?
Csak lecsukják szemük,
Milyen a vég --

Tim -- egy kis házra lel --
Jajj! Messze fönn!
Csak reszket -- Tim és én --
Könny! Ne ömölj! --

Tim -- zsolozsmát olvas --
Imádkozunk --
Tim és én -- keressük --
Hol az az út?

Lelkész mondja -- halsz, ha --
Itt az idő --
Tim is -- ha én -- igen
Én is -- ha ő

De hogy bonyolítsuk --
S ha -- félénk -- Tim?
Uram, vígy el együtt --
Én -- "Tim" -- és Engem!

Fordította: Fűri Mária

We don't cry — Tim and I,
We are far too grand —
But we bolt the door tight
To prevent a friend —

Then we hide our brave face
Deep in our hand —
Not to cry — Tim and I —
We are far too grand —

Nor to dream — he and me —
Do we condescend —
We just shut our brown eye
To see to the end —

Tim — see Cottages —
But, Oh, so high!
Then — we shake — Tim and I —
And lest I — cry —

Tim — reads a little Hymn —
And we both pray —
Please, Sir, I and Tim —
Always lost the way!

We must die — by and by —
Clergymen say —
Tim — shall — if I — do —
I — too — if he —

How shall we arrange it —
Tim — was — so — shy?
Take us simultaneous — Lord —
I — "Tim" — and Me!

https://en.wikisource.org/wiki/ We_don%27t_cry_%E2%80%94_Tim_and_I,

Péntek Esti Poétika: Thomas Hardy - Az ökrök (Fűri Mária fordítása) / Th...

Two Masters in the Garden - by Krisztina Mórotz

Monet can't already see but

Still stubbornly paints his garden of wonders,

waterlilies, wooden bridge and wistarias,

Again and again,

Until he depicts only patches of lilac and blue

on the wind-torn canvas,

At the end of his rope he fights with weeds,

Then repaints that part of garden, and in that part the grand total,

Fights with colours, with the discomfort of passing away,

Invites Renoir, they two are in the garden now,

Both of them handicapped and blind in the shades of trees,

Listening to Bach - 

And the moment they kept dreaming of is tenderly whispering about nothing,

Like a photo that had never been taken of them two - 

The weight of nothing is levitating between their fingers.

Translation by Peter Szerdahelyi

Emily Dickinson 201

Két úszó küzd az árbocon

Egy korahajnalon.

Egyik mosolyog, végre föld!

De a másik, Uram!

Egy arcot láthat a vizen

Aki arra evez;

A meredt szem még esdekel,

S kérlelnek a kezek.

Fordította: Fűri Mária

Two swimmers wrestled on the spar

Until the morning sun,

When one turned smiling to the land.

O God, the other one !

The stray ships passing spied a face

Upon the waters borne,

With eyes in death still begging raised,

And hands beseeching thrown.

https://en.wikisource.org/wiki/Two_swimmers_wrestled_on_the_spar_%E2%80%94

Emily Dickinson 182

Ha már nem élnék, mikor
Jő a vörösbegy,
Kapjon emlék-morzsát
A vörös mellényes!

Ha nem köszönhetem meg,
Mert én alszom majd,
Tudnod kell, hogy próbálom
Gránit ajkammal!

Fordította: Fűri Mária

If I should n't be alive
When the robins come,
Give the one in red cravat
A memorial crumb.

If I could n't thank you,
Being just asleep,
You will know I'm trying
With my granite lip!

(bábel)

https://en.wikisource.org/wiki/If_I_shouldn%27t_be_alive

2012

 http://scripta.c3.hu/lettre/lettre86/vers_larkin.htm

Emily Dickinson 139

Kockázol, Lélek, megint?
Hazárdjáték. Ezzel
Biz százak vesztek el --
De nyert százanként tíz --

Lélegzetvisszafojtva
Lesnek az Angyalok --
Licitál sok mohó
Démon a Lelkemért!

Fordította: Fűri Mária

Soul, Wilt thou toss again?
By just such a hazard
Hundreds have lost indeed —
But tens have won an all —

Angel's breathless ballot
Lingers to record thee —
Imps in eager Caucus
Raffle for my Soul!

https://en.wikisource.org/wiki/Soul,_Wilt_thou_toss_again%3F

https://www.magyarulbabelben.net/works/en/Dickinson%2C_Emily-1830/Soul%2C_Wilt_thou_toss_again__139

Emily Dickinson 154

Ő csak a Mennynek érdekes.

Társai Angyalok.
Kivéve kóborló Méhet,
Nem számít senkinek.

Csak szélnek nem vidéki ő,
S ki látja? Lepkeszem;
Mert észrevétlen, mint a harmat
A szántóföldeken.

Fűnek kis Háziasszonya --
De ha bárki letép --
Oda az arc, amitől Otthon
Lehet a Létezés!

Fordította: Fűri Mária

Except to Heaven, she is nought.
Except for Angels — lone.
Except to some wide-wandering Bee
A flower superfluous blown.

Except for winds — provincial.
Except by Butterflies
Unnoticed as a single dew
That on the Acre lies.

The smallest Housewife in the grass,
Yet take her from the Lawn
And somebody has lost the face
That made Existence — Home!

https://en.wikisource.org/wiki/Except_to_Heaven,_she_is_nought.

Emily Dickinson 151

Néma Koronázásod --

Szelíd Éljenem;

Rejts el egy kis apródot

Hermelinedbe Uram,

Hogy elbújhasson ott;

S míg halad a díszmenet,

Elmormolhassa majd,

Mester, én vagyok --

Fordította: Fűri Mária

Mute thy Coronation —

Meek my Vive le roi,

Fold a tiny courtier

In thine Ermine, Sir,

There to rest revering

Till the pageant by,

I can murmur broken,

Master, It was I —

https://en.wikisource.org/wiki/

Mute_thy_Coronation_%E2%80%94

Emily Dickinson 147

Úgy ment el, mint a katonák,
Mellén a fegyvere --
Add meg Uram a rangját:
Mi 'legbátrabb' legyen!

Hogy megláthassam, engedd,
Vállapos fehérben --
Nem félném így a harcot,
Nem az ellenséget!

Fordította: Fűri Mária

Bless God, he went as soldiers,
His musket on his breast —
Grant God, he charge the bravest
Of all the martial blest!

Please God, might I behold him
In epauletted white —
I should not fear the foe then —
I should not fear the fight!

https://en.wikisource.org/wiki/Bless_God,_he_went_as_soldiers,

Emily Dickinson 137

Virágok! -- Nos -- ha lesz, aki

Tudja, mi az extázis --

Félig mámor -- félig baljós --

S ami embert megaláz:

Szökőkút, felfelé eső?

Ha lel, akárki legyen --

Leszedem neki az összes

Margarétát a hegyen.

Arcukon fennkölt érzelem

Emberi lénynek sok ez --

St. domingói pillangó

A bíbor sávon repes --

Mert a lepke-esztétika

Esetleg -- tökéletes?

Fordította: Fűri Mária

Flowers — Well — if anybody

Can the ecstasy define —

Half a transport — half a trouble —

With which flowers humble men:

Anybody find the fountain

From which floods so contra flow —

I will give him all the Daisies

Which upon the hillside blow.

Too much pathos in their faces

For a simple breast like mine —

Butterflies from St. Domingo

Cruising round the purple line —

Have a system of aesthetics —

Far superior to mine.

https://en.wikisource.org/wiki/ Flowers_%E2%80%94_Well_%E2%80%94_if_anybody

Emily Dickinson 134

Talán vásárolnál virágot?
De én nem árulok.
Ha mégis szeretnéd kölcsön,
Amíg a nárciszok

Megoldják főkötőjük
Ott a falu alatt,
S lóheréről méhek szívják
Édes italukat,

Nos, addig kölcsönzöm neked,
De aztán -- visszaadd!

Fordította: Fűri Mária

Perhaps you'd like to buy a flower ?
But I could never sell.
If you would like to borrow
Until the daffodil

Unties her yellow bonnet
Beneath the village door,
Until the bees, from clover rows
Their hock and sherry draw,

Why, I will lend until just then,
But not an hour more !

https://en.wikisource.org/wiki/ Perhaps_you%27d_like_to_buy_a_flower,

Emily Dickinson - To venerate the simple days (poem 57)

Tiszteld a mindennapot, ami 57 (Magyar)

Tiszteld a mindennapot, ami
Évszakról évszakra vezet,
De bármily fontos ez,
Egy apró tényt ne feledj,
Az úgynevezett halandóságot
Ezzel elvesztheted!

fordította Fűri Mária

Thomas Hardy Az ökrök

Tizenkettő, karácsony éj! --
"És letérdelnek ők"
Egy idősebb családtag így regélt;
Ültünk a kandalló előtt.

Láttuk a szelíd teremtményeket,
Lakhelyük szalmás akol
S közülünk senki sem kételkedett,
Hogy mindegyik térdre borult.

Ez egy régimódi mese,
Ilyet ki hinne már?
De ha valaki szólna, "Gyere!"
"Az ökör térden áll"

"Abban a karámban, a völgybe lenn! --
Gyerekként tudtuk azt"
Követném az éji sötétben,
Remélve, hogy igaz

Fordította: Fűri Mária

The Oxen

Christmas Eve, and twelve of the clock.

“Now they are all on their knees,”

An elder said as we sat in a flock

By the embers in hearthside ease.

We pictured the meek mild creatures where

They dwelt in their strawy pen,

Nor did it occur to one of us there

To doubt they were kneeling then.

So fair a fancy few would weave

In these years! Yet, I feel,

If someone said on Christmas Eve,

“Come; see the oxen kneel,

“In the lonely barton by yonder coomb

Our childhood used to know,”

I should go with him in the gloom,

Hoping it might be so.

https://www.poetryfoundation.org/poems/53215/the-oxen-56d232503c32d