2024. március 30., szombat

Fűri Rajmond Nem lehetek

Lábat mosott, ahogy szokás,
fehér gyolccsal törölte meg.
Csókolta is mindegyiket.
Itatgatták könnyeiket.

Csintalankodásom zavart:
Ma nők lába nálam csinos.
Formájuk is finom, puha
bőrük áthatón  illatos.

Irigykedtem volna? Nahát!
Pápa soha nem lehetek.
Nem dolga a világinak
ismerni a hitéletet.

Ízlés is van, visszafogott,
ha véletlen ez volt az ok,
hogy a mosott lábak között
férfié nem találtatott.

Csak a tanítványok sora
rémlett utolsó vacsorán.
Mária Magdolna jutott
az eszembe még azután.

Jellemző ma a felfogás,
amely kapcsolatot keres.
Férfi az is, és nő a nő
szemében,  habár istenes.

Szerencsére fantáziám
nem ragadt el, fegyelmezett.
Húsvétra várva adta meg
az illendő tiszteletet.

Azt, hogy mosolygott jó Ferenc,
miközben lábakat mosott,
tisztének tudta be, ami
hittel telten oly szent dolog.

2024. március 25., hétfő

Film Felütés, válasz 1.

Felütés Fűri Mária

Igaz, hogy van a filmnek néhány mondata, néhány kockája, ami alapján jogos a felvetés, hogy kurzusfilm. Pl. a magyar nyelv használatának -- amelyet a 12 pont nem is tartalmaz -- aránytalan túlhangsúlyozása. De nem lehet elvitatni tőle, hogy van atmoszférája, telítve forradalmi, pozitív tömegpszichózissal. Hasonló ahhoz, amelyet egy volt, idősebb kolléganőm osztott meg velem 56-ról. Azt mondta, lehet, hogy az első nap után történtek borzasztó dolgok, de az első nap eufóriáját nem lehet elfelejteni. 

Válasz Fűri Rajmond

Nekem a Saul fia c. film atmoszféra teremtő ereje jutott eszembe, nem először, magyar filmet látva. A Semmelweis-ről készült moziban is ezt véltem viszontláthatónak, ahogy a Hadik opusz kapcsán is erre kaptam - nyilván önmegerősítésként is - igazolást. A tömegjelenetek valóságossága az időbeli visszailleszkedést, az időutazás lehetőségét mindhárom filmben segíteni volt hivatott. A kamerahasználat és a vágások ritmusa, ahogy a világítások és a közelképek hossza és egymásutánja, nyilván együtt a szövegekkel, az elhangzó beszéddel, mindhárom filmben jól szolgálta a miliő teremtési igyekezetet.

Csak a holokauszt filmnél nem hiányzottak történelmi ismeretek a bemutatásból, és a dramaturgiai törekvéseket sem kellett értelmeznem, a feltételezett alkotói közlendő megvalósulásából, hatásából, Azt, hogy "mi magyarok" milyen teljesítményt vagyunk képesek felmutatni (Semmelweis, Hadik) és mit éltünk meg nemzetként, mondhatni egységesen (Most vagy soha) történelmünk adott időszakában, annak be- és megmutatása, átélhetően, ha volt ilyen "üzenete" a filmeknek, az hosszabb értékelést érdemelne. Hogy nem teljesen sikertelen ennek a közlésnek az eljuttatása a nézőhöz, az megállapítható. Nemzetközi megítélésünk kritikáját és annak vitatását, különösen pedig a valós értékeink elfogadtatását ilyen úton elérni, számomra igen verejtékes próbálkozásnak tűnik, kétséges kimenetellel.Schiff András és a BFZ ismertsége, Krasznahorkai László díja sokkal nagyobb értéket képviselnek ebben az ügyben. A tömeghatás kialakulása (Most vagy soha) megértéséhez és az átélés lehetőségéhez juttatni a film nézőit tisztes szándék, egyben óriási feladat. Film útján ezt elérni művészi bravúr. Nemes Jeles László filmje az ilyen megértés és átélés dolgában nagyon magasra helyezte az alkotói mércét. Elismerésre méltó a hasonló igyekezet is önmagában, függetlenül annak sikerességétől.

2024. március 14., csütörtök

Zichy Média Műhely

 https://youtu.be/tTsJhVS0Cj0?si=giAXCbe1wI19jC3V