Péntek este Kiss Judit Ágnes költői estjén voltunk, Debrecenben. Külön szervezést igényelt, mert ott voltak az unokák. Berényi Klára volt a moderátor, aki engedte a vendéget kibontakozni. Legnagyobb élményem a választékos beszéd volt, az őszinte válaszok. (Választékoson nem keresettet értve, hanem pontosságot.) Hogy minden szó a helyén van. S hogy élő, lélegző, nem gépi hang. Az ünnep alatt inkább a főzés és a játszótér körül jártak a gondolataim, és benne éltem néhány napig egy gyerek-világban. Ami a fáradság mellett különös élményeket is jelent. Az est folyamán szóba kerültek gyerekkönyvek és gyerekversek -- nem hangzottak el, más volt a téma. De egy kedvencem ideírnám:
Visszaszámoló
Egeret fogtam véletlen,
Meglovagoltuk négyesben
Nagypapi, nagymami, dédi meg én,
Így ügetünk a világ peremén.
Fut, fut a tej, fut a lábasban,
Futnak utánam hármasban
Nagypapi, nagymami, dédi, de én
Csak heverészek a tej tetején.
Állunk lesben kettesben,
Nincsenek itt a közelben sem
Nagypapi, nagymami. Dédi meg én
Nyúlra vadászunk tó fenekén.
Felhőkön túl, nem látszik,
Tölgyfa karosszék hintázik.
Ott ül a dédi, csak ő egyedül,
Mennyei koncertet hegedül.
