Zsebben elfér - karácsonyi könyvajánló

Igaz, hogy Jónás Tamás Törzs című verseskötete zsebben elfér, de a gondolatok és asszociációk, melyeket kelt, ezt a kis méretet meglehetősen nagyra képesek tágítani. A cím azért jó, mert alap, sűrítmény a kötet, a fészbukról már jórészt ismert versek eszenciája; törzs valóban, és nem fogpiszkáló, ahogy a költő a vele való interjúban jellemzi, valószínű a kihagyott versek nagy számára utalva. Nemcsak a kötet sűrítmény, a benne foglalt versek is - a fizikából is tudjuk, hogy nagy energia sűrűsödhet parányi tömegben.

Talán mert sokat utazom, jobban meg tudom becsülni a kis helyet elfoglaló, sok információt hordozó tárgyakat – okostelefont, vékony példatárat, és most ezt a verseskötetet, amelyet újra és újra el lehet olvasni, és nem unja meg az ember, mert minden alkalommal más és más sor nyer új és váratlan értelmet

Egy-egy sorral elszalad a képzelet, összekapcsolódik más eseményekkel, más mondta mondatokkal, gondolatokkal; a versek hatékony katalizátorként is működnek, akár az olvasóban is saját verseket indukálva.

A létezésről szólnak ezek a versek, az alapkérdésekről. Gyerekkorról, apa fiú, anya fiú, fiú apa, férfi nő, ember világ, ember Isten, ember ember létező, vagy éppen hiányzó kapcsolatáról. Árnyaltan és összetetten. Finoman, a sors ágyásából nem kiszakítva, csak jelzésként érzékeljük  a költő származását és politikai véleményét.

Van-e, ami nem tetszik? Egy-két narcisztikus sor. De hát ennek van hagyománya a magyar költészetben. És talán egyikünk sem mentes ettől. 

Gulyás Tamás két fotója a Láncszemekből (Gébárti strandon – Zalaegerszeg) összekapcsolódik bennem a kötettel. Játék a képsíkokkal, élességgel, homályossággal - egy határozott kontúrú és egy elmosódottabb fatörzs. Mint egy felkérésre készült illusztráció.

furim