Ilyenkor felszabadulás jön el,
s vele hangos öröm, nem egyedül.
Száguldozni kezdenek elemek,
aztán mintha bál kezdődne belül.
Készülhetne róluk egy kép, fotó,
meglehet a nagyszámú részvevő
olyan gyorsan változik, mint a mag,
amelyből sok részecskéje kilő.
Rendező aligha van, akinek
dolga finoman szólni: legyenek
szívesek összeállni. Kezdenénk
érteni megvizsgálva önöket.
Tudják, rendkívüli az alkalom,
feltárulva a sok belső terem,
s mértékeiket adja szabadon,
amire ketten mondhatják: Jelen.
Álom munkál, benne homály, s a fény
ritka,szabálytalan felvillanás.
Nincs szédülés, ahogy meg nem ijeszt
tempója: a hiányzó lassulás.
Szétszóródott, mi eddig volt egész?
Vagy megmutatta őszintén magát
zártságunk igazi természete?
Arcához az ember mással jut át.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése