Boldog Új Évet!
2014. december 31., szerda
2014. december 30., kedd
Pusztai Ági most indított blogja
"Van az úgy hogy az ember kezdi kényelmetlennek érezni az életét... valószínűleg sokakkal megtörtént már. Más-más életkorban, élethelyzetben, ám biztosan valamennyien megtapasztaltuk már ezt az érzést. De mi ilyenkor a teendő? Mindenki máshogy reagál rá és keresi a megoldást. Van aki tudomást sem vesz róla, van aki elmegy a fodrászhoz és vörös tüsi hajat vágat, van aki beiratkozik egy jógatanfolyamra, van aki gyorsan szül egy gyereket hogy azzal tömje be az egyre növekvő belső űrt - és vannak az olyanok mint én, akik úgy döntenek hogy akkor most világgá mennek. Hogy merre, hogyan, az..."
2014. december 29., hétfő
Három kívánság
Lassan belelépünk az új esztendőbe
Ami netán rossz volt, delete-tel törölje
Dobja ki a bögrét, ha csorba a régi
Hozzon havat attól, aki olcsón méri
furim
Ami netán rossz volt, delete-tel törölje
Dobja ki a bögrét, ha csorba a régi
Hozzon havat attól, aki olcsón méri
furim
2014. december 27., szombat
Szilveszter éjszakáján
Adatait szinte fölösleges leírni: oly ismertek, mint
versei. Ki ne tudná, hogy az 1822-rol 1823-ra virradó szilveszter éjszakáján
született? Ki ne tudná, hogy Petrovics Sándornak hívták? Hogy mindössze
huszonhat évet élt?
2014. december 23., kedd
Betlehem
Ne feledkezzünk el a jászolról!
Lehet akár humoros is, mint Miklósi-vári Katinka unitárius lelkésznő 2008-as küldeménye. :)
Boldog Karácsonyt!
Lehet akár humoros is, mint Miklósi-vári Katinka unitárius lelkésznő 2008-as küldeménye. :)
Boldog Karácsonyt!
2014. december 22., hétfő
2014. december 21., vasárnap
Swarovski
Minden karácsony előtt
szemezek a Swarovski ékszerekkel, fiatal nő akad bőven a családban, de hát
végül is nem kell ahhoz feltétlenül fiatalnak lenni, hogy az ember legalább egy
bámészkodás erejéig megálljon egy ékszerstand előtt. Jó lenne szabadabban
nézelődni, kötelezettség nélkül, ahogy a gyerek is szeret elálldogállni a
játékboltok kirakata előtt. És ráadásul mennyivel vonzóbb egy ilyen nyitott
árusítóhely, ahol szinte magunkénak érezzük a megtekintett árut, fel is
próbáljuk gondolatban, szelektáljuk is azonnal: ezt fel nem venném semmi
pénzért, ezt ahhoz, azt amahhoz viszont annál inkább, szinte látjuk magunkat a
tükör előtt. Sajnos az eladók is úgy látják, hogy túlságosan is magunkénak
érezzük, féltik az árut, vagy csak szeretnék dűlőre vinni a dolgot, de fél
perces álldogálás után szinte mindig megkérdezik: segíthetek, mi az elképzelése?
– és már oda is a varázslat.
Tulajdonképpen a
Swarovskik egy kommerszebb stílus felé közelítenek, hiányzik belőlük a bátor
extravagancia, mégis a bérelt, általában nagyobb pulton kiterített ékszerek
csillogása mindig elbűvöl, és élvezem azt a fél percet, ami a kötetlen
nézelődésre megadatik.
És amikor vásárlást
mímelve, vagy valódi vásárlási szándékkal kicsit közelebbről megszemlélem az
egyes darabokat, találok azért olyat is, ami felvállalható. Különösen a pici
kristályokból összerakott daraboknak van/lehet különleges vonzásuk. Bár ma
éppen egy egyszerű, ovális, egybecsiszolt füstszínű medált néztem hosszasabban,
de nem láttam két hasonló stílusút (merthogy két ajándékot akartam venni) - de
nem is baj, szinte megkönnyebbültem, mert a pénztárcámnak is sok lett volna.
Végül nem is kellett kompromisszumot kötnöm - az árban megfelelő darabok
egyértelműen tetszettek is.
Aztán este rájöttem,
jószerivel semmit nem tudok a „Swarovskiról”, és rákerestem a wikipédián. Egy
kissé hiányos oldalt találtam (nem kritika, hiszen ingyen és bérmentve
csinálja, aki csinálja, ha jól tudom), de azért néhány azelőtt nem ismert
információt sikerült megtudnom.
„A D. Swarovski &
Co. (német kiejtése: [svaˈʁɔvski:]) egy osztrák, üveggyártással és
kristályüveg-csiszolással foglalkozó cég, a világ egyik vezető, minőségi
kristályüveg-ékszereket gyártó cége. A világ több, mint 120 országában van
jelen… A cég színei az éjkék és a „swarovski-piros”.”
furim
2014. december 20., szombat
Handel Messiás - Mozart átirata
A hozzám hasonló átlagos zenehallgató számára talán érdekes lehet, hogy halála előtt két évvel Mozart Handel Messiásából készített egy átiratot. Különleges élmény a mozarti stílusjegyeket magán viselő Handel mű hallgatása. Vezényel a világ egyik legavatottabb Bach tolmácsolója, Helmuth Rilling.
A beszúrt videot időközben a youtube-ról törölték.
Az alábbi linken a Handel Messiás -- Alleluja Mozart átirata hallgatható, másik karmesterrel
2014. december 19., péntek
Csiga a késen
Két link Fűri Rajmond Monológ című írásához, kisiskolásoknak, és csiga-ügyben hozzám hasonlóan tájékozatlan felnőtteknek.
2014. december 18., csütörtök
Handel and Glory of the Lord AnSan City Choir 안산시립 주의 영광 지휘 박신화
Ma (azaz tegnap) Handel Messiás, Debrecen, Kodály Kórus, telt ház, "fényes zene"
És itt - rövid részlet egy másik kórussal, a youtube-ról
2014. december 17., szerda
"Picture of the day"
Tripedalia cystophora is a small species of box jellyfish in the family Tripedaliidae. It is native to the Caribbean Sea and the Central Indo-Pacific. Box jellyfishes are quick swimmers, and able to see, as they can have up to 24 eyes in their rhopalia.
2014. december 16., kedd
Sylvia Plath a REBELLIVE blogban
„Plath olyan nagy hatással van a divatra ma is, hogy
komplett szetteket állítanak össze az ő
stílusában.”
2014. december 15., hétfő
Fűri Rajmond Monológ
(kalóz
felvételről lejegyezve)
Húzom a nyomomat
magam után, és ez nem tetszik.
Ha tudnám, akkor
abba is hagynám. De nem tudom abbahagyni. Nyálkás nyom, ami megszáradva
fénylik, amikor a fény ráesik. Csak a vak nem látja.
Követheti bárki
az utamat.
Az utoléréssel
nem foglalkozom. Mindenkinek saját tempója van. Zénón teknősének a feje fáj,
úgy tudom, a sok elmélettől, vagy mitől.
Nagy ügy. Semmi
veszély, csak valami rejtvény, meg a fejtése. Szurkolótábor, meg stopperóra.
Az okosság nem
lehet rossz. Arra befizetnék.
El kell jutnom a
táv végéig, ha van vége.
Szerintem csak
menet van. Állandó jövés-menés.
Meg kell, hogy
mondjam őszintén, hogy jól is esik. Siklani a dolgok fölött.
Ajánlanám
másoknak is, de ki figyel rám.
Lustának
tartanak. Meg kényelmesnek.
Amiben lehet
igazság. Kész a ház, akárhol is vagyok.
Azt csak úgy
elejtegetném, hogy milyen jó érzés, amikor átjutok azon az akadályon, vagy min.
Állítólag
történelmi szerepe van, csak ott megfordították, és súlyos volt, és lezuhant.
Nekem csupa
barátság. Igaz, csak magammal, egyelőre. De nem önszeretet, bár sokan erre
gondolnak, amikor látják. Ez van a szemükben, ez az elutasítás. Megértem. Nekem
sem tetszik.
Na, el is árultam a titkot. A módszert is ezáltal.
Megyek felfelé,
és úgy fordulok át, hogy közben meg kell kapaszkodnom. Először a lapon, aztán,
amikor egy részemmel átjutottam, akkor a másik oldalán a lapnak.
És közben ott a
veszély, ami kész arra, hogy a vesztemet okozza, ha már egyszer ez a hivatása.
Harag nincs,
hiszen a flopp, ha lassú is, nagyon sikeres. Nekem legalábbis úgy tűnik.
Neki pedig az a
dolga, hogy elválassza azt, ami már nem illik egybe.
Akármi lehet
ilyen.
A valamikori
fejek is ilyenek voltak a törzsekkel, amikhez nem akartak tovább egyek maradni.
Gondoljunk csak a gondolataikra. Azóta is tart az akkori láz. Sőt! Mintha még
fel is szökött volna. Csak a szétválasztás változott meg, de alaposan.
Durranás lett
belőle, hatalmas durranás. Meg sok is.
Az élményt azért
nem hagynám ki, mert az a legérdekesebb az átjutásban.
Ahogy felfelé még
rá kell kapaszkodnom, aztán a forduló után ismét rajta igyekszem maradni,
szilárdan, de úgy, hogy a vonalat éppen kikerülhessem. A vész vonalát.
A bambát, ami
pedig úgy figyel, hogy majd kiesik a szeme. Les ezerrel, és várja, hogy ráessek,
és akkor neki – végre – legyen valami kis munkája, abból a bizonyos
hivatásából.
Meg, persze, vér.
Belőlem meg lenne
akkor kettő, minimum kettő, ha nem több, ha ügyetlenségemben elfelejtem élvezni
a kapaszkodást, aztán a nyelvnyújtó emelkedést, amikor a rémség felett
átjutottam, és utána jön ismét a figyelem, meg a biztonság fogódzása, és az
ereszkedés.
Gyönyörű!
A múltkor a
fejlesztés jutott az eszembe, mintha nekem kellene kitalálnom a technika
újítását.
Nyilván izgat a
dolog a próbatétel meg a kockázat miatt.
Felmenne tőle az
adrenalinom. Azt hiszem, hogy így mondják.
Ha nem lenne álló
felület, csak egy sugár, egy lézer, vagy mi.
Az lenne aztán a
„meredek”. Már nekem, persze, ha nem tudnék átjutni alatta, és a kapaszkodásom
is magamra kapaszkodás lehetne.
Münchhausen báró
jut eszembe, pedig a mutatvány nem lehetetlen.
Lyukat csinálnék
magamnak, egy kis alagutat, magamból.
Szerintem
működhetne a dolog.
Jókedve nem jár
együtt a fejlesztéssel.
Hogy miért?
Drága a
szabadalmaztatás.
Meg ki törődik
azzal, hogy ilyen régi eszközt használnak egyes humanoidok vagy androidok, akik
szennyezik vele a környezetet.
Bár, ki tudja. A
kommunális szemétbe ez is belefér.
Nekem pedig kész
kaland, amikor merényletnek látom, és belecsúszom a „kellős közepébe”. Már feltéve,
hogy ilyet lehet mondani, amikor ki is kerülhetném. Hiszen átcsúszom rajta, és
közben még holmi extrém sportolónak is vélem magamat.
2014. december 14., vasárnap
Mosóczi Zoltán Álnok álmok
Már
UFO-vá szelidült a haragvó Isten,
Űrlényeknek
tulajdonítjuk a Hét Csodát,
Se
Pokol, se Mennyország, se Megváltás sincsen,
Történelemkönyvnek
tekintjük a Bibliát.
Másvilág
ez ma már, Világképünk sem örök,
Égi
csészealj lett Illés tüzes szekere,
Égő
csipkebokor helyett gabonakörök,
S
még egy rock bandának is nagyobb a sikere,
Mint
Jézusnak, ki értünk vállalt kereszthalált,
Száz
csodával bizonyítván isteni létét,
Az
összes sátáni kísértésnek ellenállt,
Kivéve
egyet, melyet nem ismert, a TV-t.
Álnok
reklámok köré szőtt rózsaszín álmok
Jelentik
számunkra a megváltást, a Mindent,
S
hogy legyen, akinek haragvón reklamálok,
Teremtek
magamnak egy érző, szelíd istent.
(I2U2)
2014. december 13., szombat
Szent Ambrus Ádventi Himnusz Fordította Sík Sándor (link - szepi)
http://www.szepi.hu/irodalom/vers/karvers/karv_140.html
2014. december 12., péntek
Karácsonyi könyvajánló - Jónás Tamás APUAPUAPU Anyu
Mikor
először olvastam el ezt a könyvet, azzal tettem le, hogy gyönyörű, de én gádzsó
vagyok, ezt meg ezt meg ezt másképp gondolom, erről, meg erről, meg erről
másképp gondolkozom, ez, meg ez, meg ez nem vezet sehová.
Mikor
másodszor olvastam, és mentem az utcán a férjemmel, azt mondtam, van valami különös
ebben a könyvben. Micsoda? Az, hogy olyan, mintha egy mítoszt olvasnék. Hiányzott
még akkor néhány oldal a könyvből. És azt olvastam a 83. oldalon: „…a király
helyét lassan átvette a tekintélyes ember, a nemző, éggé légiesült, a megtört
anyaföldre hasaló apa. Tapinthatóságból princípium lett, emlékből mítosz.” És
örültem, hogy ez csak a könyv végén hangzik el, és hogy már előbb
megfogalmaztam ezt körülbelül ugyanígy magamnak.
Mikor
harmadszor olvastam, azt gondoltam, hogy ez nem volt az utolsó. Különös, de a
brutalitások és szenvedéstörténetek nem nyomasztanak. Talán mert mindegyik mellett ott az ellenpont,
ahogy a keresztre feszítés után a feltámadás.
Julien
Green-ről azt írja Fázsy Anikó (szándékosan nem írok közelebbi példát): „Green regényeiben mintha mindig éjszaka volna, mintha az éj
sötétsége volna a világ lényege…
Leviathan, az ótestamentumi szörnyû óriáskígyó nem jelenik
meg Julien Green egyetlen regényében sem, még abban sem, amelynek pedig ezt a
címet adta, mégis jelen van, ott tekergõzik láthatatlanul a greeni világ egén,
ránehezedik a szereplõkre.”
Jónás Tamásnál valahogy belopakodik a megváltás a
történetekbe, a történetek közé. Úgy egyensúlyoz a rossz és a jó között, hogy
elhisszük a regény végén elhangzó állítást, ami szerint a kereszténységet
tetőtől talpig újrateremtette magában - „azt a mégis-kegyelmet, amit behunyt
szemmel élsz át, ha belelépsz egy szakadékba, és mégsem esel bele”.
Ezért lehet újra és újra elolvasni.
furim
2014. december 11., csütörtök
Szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás (SZTNH)
Mivel a szerzői joggal kapcsolatban teljesen tájékozatlannak éreztem magam, az alábbi levéllel fordultam az SZTNH-hoz:
Az
Artisjus ügyfélszolgálata irányított Önökhöz.
Vezetek
egy blogot, ahol első közlésű írások is megjelennek.
Szeretném
megtudni, valamiféle jogvédelmet, ami összhangban van az internet használat
természetével, tudnának-e ajánlani?
Alapos, részletes, számomra hasznos és nagyon érdekes választ kaptam, amit (engedéllyel) szeretnék az idelátogatókkal is megosztani. Hátha tanulságos lesz másnak is.
A levélből kiemeltem azt a részt, amely felhívja rá a figyelmet, hogy a hivatal jogi tanácsadást nem végezhet, csak tájékoztatást adhat:
„Tájékoztatom,
hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I.
§-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH)
hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal
kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH
Szerzői Jogi Főosztálya jogi tanácsadást nem végezhet. Az SZTNH állásfoglalása
az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében kizárólag
szakmai tájékoztatás érdekében készült, hivatalos jogértelmezés alapjaként nem
kezelhető.”
SZELLEMI
TULAJDON NEMZETI HIVATALA
SZERZŐI
JOGI FŐOSZTÁLY
SZJF-129-1/2014
Tisztelt
Fűri Mária!
Köszönettel
fogadtam elektronikus levélben történt megkeresését, amelyben az Ön által
vezetett blog kapcsán felmerülő szerzői jogi jogvédelem iránt érdeklődött.
Elöljáróban
tájékoztatom, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a
továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (2) bekezdése alapján szerzői jogi védelem alá
tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a
tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a)
az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű.
A
szerzői jogi védelem azokat az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat
védi, melyek egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek [Szjt. 1. §-ának (1) és (3)
bekezdése]. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől
vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. §-ának (3)
bekezdése]. A védelem automatikusan, a mű keletkezésével, a törvény erejénél
fogva jön létre, nincs tehát regisztrációhoz, bejegyzéshez kötve [Szjt. 9.
§-ának (1) bekezdése].
Az
egyéni, eredeti jelleg azt jelenti, hogy a műnek közvetlenül alkotójától
származó, önálló, az alkotó személyi jegyeit magán viselő szellemi
teljesítménynek kell lennie. Ahhoz azonban, hogy egy alkotás védelemben
részesüljön, nem kell megfelelnie sem különleges esztétikai, minőségi
feltételeknek, sem mennyiségi tényezőknek.
A
védelem az alkotás - mint jogi tény - létrejöttével automatikusan keletkezik.
Ez azt jelenti, hogy a védelemnek semmilyen formális követelmény teljesítése
(például nyilvántartásba vétel) nem feltétele.
A
szerzői jogi védelem ugyanúgy megilleti az internetes napló vagy blog
formájában készült műveket, mint a nyomtatásban megjelent alkotásokat, ugyanis
a védelem keletkezése nem függ formai követelményektől, sem a megjelenéstől. Az
internetes napló csupán az alkotás nyilvánosságra hozatalának egy sajátos
formája.
Amennyiben
a blog tartalmát Ön állítja össze, szerkeszti, még egy fontos körülményre kell
kitérnem, ez pedig a gyűjteményes mű fogalma. A már szerzői védelmet élvező
egyes naplóbejegyzések egyéni, eredeti jellegű összeválogatása, elrendezése,
szerkesztése - mint önálló szellemi teljesítmény eredménye - szintén szerzői
védelmet keletkeztet, amelyet (mint külön gyűjteményes művet) is véd szerzői
jog.
Az
Szjt. 7. §-ának (1) bekezdése ezt így fogalmazza meg:
Szerzői
jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása,
elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A
védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi
elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
...
Bízom benne, hogy tájékoztatásom hasznos volt
az Ön számára.
Üdvözlettel,
dr.
Zugh Kinga
szerzői
jogi ügyintéző
2014. december 10., szerda
Mosóczi Zoltán Mi Atyánk
ha kivagy a mennyekben
a sok-sok hazugságtól,
s nem látod az erdőt
az égig érő fáktól
teremts magadnak inkább
szerényebb, más világot,
ne legyen benne kígyó,
s alma, mit féreg rágott,
a titkokat őrző fát
vágd ki, mikor már megvagy,
ne kísérts vele minket,
tudod, erőnk, ha elhagy,
majd bűnbe esünk ismét,
s kezdődik minden újra,
Mi Atyánk, kérve kérlek:
ne lépj a lejárt útra
(I2U2)
2014. december 9., kedd
2014. december 7., vasárnap
Karácsonyi könyvajánló – Becsey Zsuzsa Rózsaszín nyúl
Talán azért nehéz ezt az őszinte,
csupaszív könyvet eladni, mert megtévesztő a cím, és megtévesztő a „korhatár
nélkül 13 mese”. Helyesebben: a cím és felirat igaz is, meg nem is.
Nem mese ez gyermek, mondanám, de
ha mondanám, hibát követnék el.
Mert a könyv 1 – 10 fejezete
mesekönyvként is olvasható, az én gyerekkori emlékeim alapján, és a gyermekeim szerette
mesekönyveket felidézve. A gyerekeim – engem is meglepve – nem a határozott
körvonalú, fényképszerű rajzokat – kutyákat, macskákat, lovakat szerették
nézegetni, hanem pl. a Cini cini muzsika kisebb és rejtélyesebb ábráit. A
Rózsaszín nyúl képanyagát szerintem a gyerekek többsége szeretné. Ami a szöveget
illeti, „szülői felügyelettel” hatékony. Bár nem gyerekekről, hanem
felnőttekről, felnőtteknek szól, az érzelmek olyan tárházában kalauzolhatjuk
gyermekeinket és unokáinkat, a mesealakokat idéző nevek és rajzok segítségével,
hogy a didaktikus tanmesék „tanulságai” helyett mindennap megtudnának valamit
rólunk, esendőségeinkről, nehézségeinkről, egymáshoz fűződő viszonyainkról,
mindezt a könyv stilizált eszközei segítségével - nem rázúdítva a gyerekre,
hanem felkészítve arra, hogy a felnőtt élet nem rózsaszínű álom, mintegy
megcáfolva magát a címet is. Valójában a „Rózsaszín nyúl” a főszereplő
ártatlanságát jelzi, amellyel a világhoz viszonyul – úgy is drukkolunk neki,
mint egy mesehősnek, aki „a mesejónak valóságos világban történő érvényesítése
érdekében cselekszik.” (B.Zs.)
Azt hiszem, két korosztály
élvezné igazán a könyvet: az egészen kicsik, kb. 3 és 8 éves kor között, és a 30
év felettiek. Utóbbiak természetesen a könyvnek mind a 13 meséjét – az utolsó
három fejezet, az egzisztenciális útkeresés dilemmája, ill. a felnőtt
visszatekintése a gyermekkorra csak nagykorúaknak érdekes. Valószínű a könyv
váratlanul és helyenként felbukkanó humorát is ők tudják majd értékelni.
A megadott életkorok
természetesen nem merev számok, mégis úgy gondolom, hogy a könyvbéli világ nem
a kiskamaszoké és nem a fiataloké, ők inkább egy harsányabb, látványosabb élet
harsányabb és látványosabb megoldásait szeretnék az olvasmányaikban is
viszontlátni. Az egészen kicsik, és a viharokra már valamennyire rálátók azok,
akik a könyvet magukénak érezhetik.
Társkönyve a Nyuszi álma, amely nem mese, hanem költészet
és rajz együtt. Ez is szerethető – inkább felnőtteknek.(A könyvek a Napkút kiadó közreműködésével jelentek meg.)
furim
2014. december 6., szombat
Becsey Zsuzsa sót bort apropót Magtár, részlet
kolontál csőrébe kolompál
szutyok pőrén farkat himbál
hattyú hat tyút hintál
kallantyú kalimpál
hö-hö-hö hömp
pölyög megkerget
ki kap kit
el
hörög ki fenn
költből
keletről
hencegőt kerevetről
herceget esztendőből
kikerget
kölyök könyök
köpökből
kivirít
keveret
keretből
köpetből
kenet keverget
kenyeret
kötegből
ás háborgás
károg és ríkat
rimánc ól
ikra láb
ról
tátika
járomolból
vas pánt
ra titka jár
jaj ki rúgat
béget rétet
ríkat rékat
rákot ringat
mészárszékból szólítgat
rétesre írogat
rángot rágat
kart ráakaszt
rákot ritkáll
rút jákobot
szuri hályogot
süni fűre megy
főre heg
makkra mekk
remeg
sintér sün
tér ferdén
őgyeleg
vakkvarjúság
vakság
válság
megyre meggy
egyre megy
gyepen gyóntat gyík
fülsörtét
fülsiketítő békél
felsírtat báró
okol
fülsörtet
kín törtet
felsértet
fülsültet
hüsültet
fél sörtet
fésültet
sin sün sündörög
dörög ég jaj
bajusz pöndörög
porc pang
mögött
korong kasztingol
karmok között
sün porcot rág
ág fa vág
tat ér bele buja
tuja tája
bőrre heg
balra beütött
ütődött
hugot jártat
szája széltet
szálltat
szóltat
szórtat
szaporulat
szilárdat
szitáltat
kanál szája
felvigyáz
kajál bástya
rá felnőtt felül
vigyorkáz
tanya tár
tároltat
magra táp
pároltat
pap
lak károly tájat
káromoltat
tál mártást
tartár rántást
tár már kárl
köröm pörkölt puja
paja pál
pul sara satnya sál
ba
sor áll sorompót
sorban surmol sári dom da
dorombol
doromtól
donga bolta boltba járta
dorongból
bitang pók
elkap skót
pénzből lopót
tök hasonlót
serceg béke
sári domda máli sonka
siránkol
sorompolt
Becsey Zsuzsa: Magtár,
jelenleg készülőben lévő könyv
Rajz és szövegrészlet ebből
2014. december 5., péntek
2014. december 4., csütörtök
2014. december 3., szerda
Kocsis Csaba A kis fakír kefírje
Szomorú a kis fakír,
potyognak a könnyei:
A kifli-kefír reggelit
ki fogja megenni?
Apja anyja bajba van,
tíz órára alma van:
Alig eszik ez a gyerek,
de elhasznál minden szeget.
Jó lenne, ha éhes volna,
éjjel-nappal rosszalkodna:
Memorizál este, reggel,
kedvenc verse: Szeget
szeggel
2014. december 2., kedd
Péter Béla A kurva életbe, mondta nagyapám
Az
első háborúba a ruszkik elhurcoltak ezer kilométerekre, keletre.
No,
ez volt az első fingatás. Nem magyarnak találták ki azt az életet, ami
ott volt. Hazajönni, ez volt a lecke! A másodikat is megszenvedtük.
Hol
a németeket, hol a ruszkikat hozta oda a fene. Ami el nem volt ásva, mindenünk
odalett. Hét gyerekkel a pusztulás szélén. Marika már a húszat
is betöltötte, Laci meg még olyan karon ülő forma volt. Mikorra a
ruszkik kaput’ mondtak a háborúnak, nem csak kapunk nem volt, de betévő
falatunk se. Rongyokban, kiéhezve érkeztünk az újvilágba. Mi húztuk az
ekét, meg a boronát, hogy valami mégis legyen abba szerencsétlen földbe.
Szakadásig.
Aztán, hogy a jussunkat visszaadták, s visszakerültek a zsírosabb földjeink
is, a felcseperedett suhancokkal kezdtünk végre talpra állni. Gácsi,
a fakabát őrmester vakart egyet a busa fején, aztán odavágott a sarokban
térdepeltetett ember hátára a gumibottal. Nagyapám nagyot nyögött, aztán
valamit sziszegett a fogai között. Gácsi ráordított, hogy kaparja már azt a padlót
serényebben, hátha könnyebb lesz aláírni azt a belépést a közösbe. A
vérző köröm aztán csak befuccsolt. A harmadik napon kilökték nagyapát az
őrsről. Véresen,
kimerülten, mint nincstelen paraszt tért haza.
Nagyapa, villára támaszkodik.
2014. december 1., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)