Idén, késő márciusban,
vastag hó lepte a fákat,
bár a Húsvét már közelgett,
azért, hogy előbbre jussak,
szánra kaptam, s tettem magam
futó lóvá, amiből a
trojkát húzza három.
Tudhatnám, hogy mire vágyom!
Kiürült a telepünk, nem
mozog senki, a lakók mind
korán munkába siettek.
Nyomaikon lépegetve
madár les az esti csúcsra,
amikor az autókon
hazatér az álom.
Tudhatnám, hogy mire vágyom!
A piacon küldi kedvét
az eladó, hogy savanyút
véletlenül rosszkor kóstolt,
amikor a csokoládé
íze épp a káposztával
keveredett. A céklája
kililult a tálon.
Tudhatnám, hogy mire vágyom!
Emlék szólít: gyerekekkel
a nagy dombon, jég a pálya,
repülünk, és óvatlanul
felbukfencezünk a hóban.
Kacaj, tömeg, csípős idő,
futottunk is rögtön vissza.
Lenne aki várjon?
Tudhatnám, hogy mire vágyom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése