Fűri Rajmond Advent

Tisztelem őket. A várakozás mellett,
Bármennyire is egyetlen,
És a szoros kapcsolat közben
Hittel lesz erősebb és gazdagabb
Az elkötelezett, szükség lehet
Elkalandozásra. Ha másért nem,
Tudást szedegetni. Ahogy azt
Megtalálta a vezető, magának
És gyülekezetének. A bizalom
Megingathatatlan így maradt.
Hogy lehetne beteljesülés,
Ami azt várja? Aki kitalálta,
Áldott legyen, bárhol is van,
Olyan jól látta előre bennünk
Az elégedetlenkedőket.
Csak aztán jöjjön, ami szükséges,
Hogy zenénk, befogadva a természet
Hangját, ki merje mondani, hogy kell
Zengő hangzás, amelyet áthat
Megvalósulni kész harmóniánk,
És közös erőnk általános,
Amikor nekünk áll össze akaratunk.

2019. 12. 07.

 

Felütés Fűri Mária Válasz Fűri Rajmond Szituációs gyakorlatok

Felütés

Egyetlen kötetemben két vers verte ki a biztosítékot. Egyik a barátok és ismerősök, másik a kollégák között. Szituációs 'gyakorlatok' voltak, nem gondoltam, hogy ilyen következménye lesz, mindenesetre nagyon tanulságos volt. Azt sem mondhatom, hogy néhanap ez nem történik meg velem is. Mert 'magunkra venni' valamit nem a szerző, hanem saját magunk okán történik, leginkább. És mit lehet tenni? Csak azért nem megírni valamit, mert lesz, akit érzékenyen érint? Ugyan... Valahogy el kell viselnünk mind az írás, mind az olvasás következményeit.

Válasz

Az író-olvasó örömére példát láttam egy felolvasáson. A szerző maga is pukkadozott volna, ha sikertelen marad nevetése visszafojtásának kísérlete. Így pedig, hogy jól látható volt az általa írottak olvasásának rá kifejtett és általa átélt hatása, csak fokozódott a szövegben rejlő humor, ahogy a színészek szövegmondását árnyaló, különben tiltott, saját benyomások erősíteni tudják a nézők átélését, miután példát kapnak annak kifejezésére, és felhívást a közös tetszésre. A lehetséges benyomásokat elválasztani majdnem kötelező, és majdnem automatikus. Ezt drámai énünk nagyon élvezheti. Komédiába jutni tragikusan, az valami rendkívüli élmény lehet. "Géza bácsi" mondta infarktusából gyógyulásáról, hogy micsoda megpróbáltatást jelentett számára a hideg-forró vizes zuhany alatti állás, mint terápia: az egyikbe be, a másikba át, és vissza. A magunk keltette képzetek őrzik az egészségünket, ha van merszünk és időnk végiggondolni a lehetséges "hullámokat", amiket közzétett szövegünk indukálhatott olvasóiban. Az esetleges siker, persze, mindent megkönnyít, ami ide sorolható.

Kelemen Évi Cserepek

mostanában gyakrabban nézek vissza,

mint a régész, ha amfórákat talál, 

a cserepeket leportalanítja, 

összeillesztve megannyi darabját.

apám repült még, mikor én születtem, 

otthona volt már a kifeszített ég, 

nem hitt ő semmilyen külső erőben, 

mégis istenek közt élte életét. 

anyám szegény, de sokszor volt magában, 

ahogy én is gyakran iskola után, 

a Mom-park helyén régi sírok álltak, 

szellemek kísértek végig az utcán. 

apámat később harcba hívta a rák, 

ágya előtt állt több oxigénpalack, 

de harminc évig nem adta meg magát, 

megvárta míg isten újra szárnyat ad. 

már együtt szállnak ördögi angyalok, 

engem újra csak szellemek kísérnek, 

hoznak néha egy amfóra darabot, 

mindig és folyton hiányzik egy részlet. 

(2023.08.01 K.evi)