Már itt kutat, fénylő gesztenyefák
levélfonákján, eső után az ősz.
Félve-fájva feszülnek a lombok,
ágak. Nyárutót visítanak a vércsék,
aztán sértetten odébbállnak.
Hízott esőcsepp könnyed-lassan
alápereg… Fénycsipkehálót sző
most festett kavicsok közé a csend.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése