estefelé – fáradt vándor –
szeretem a sétákat én
mellem vitorlavásznának
nekifeszül a nyári szél
kontyukat dobálják,
szépasszonyok a fák
lelkemnek vihara elcsitul
hallgat, mint néma táj
az est hajlékony,
kíváncsi hölgymenyét
pici lámpácskák a csillagok,
s lassan, mint kotlós, elül az éj
dokk.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése