felütés:
Az életem nem nyitott könyv
Sokkal inkább fekete lyuk
Minden sugarat elnyelek
Hozzád abból semmi se jut
De ahogy az idő halad
Én is fehér lyukká válok
S az eseményhorizonton
Történetem kisugárzom
válasz:
Naponta járt a Lyukba nagyanyánk,
dolgozgatott, volt teendő elég.
Árpával érő körtéket hozott,
s főve adta, költve hozzá mesét.
Bújócskánknál érte csőstül a baj.
Kit segítsen? Legyen árulkodó?
Bújj csak ide! Soha meg nem talál;
s megmutatta, ha jött a kis hunyó.
Hogy öleltük! Alig állt a lábán.
Nem vagy éhes? Szelte a kenyeret.
Hajlott hátát mi nyomhatta? Mi volt?
Súlyos is tud lenni a szeretet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése