SIMPLICIO. De ha elszakadunk
Arisztotelésztől, ki legyen vezetőnk a tudományban? Nevezz meg bármilyen más
szerzőt.
SALVIATI. Vezető ismeretlen, vad
országokban kell, nyílt, sík területen csak vakoknak van támaszra szükségük.
Aki ezekhez tartozik, maradjon inkább otthon. Akinek azonban vannak testi és
lelki szemei, válassza ezeket vezetőnek! Nem mondom azért, hogy Arisztotelészt
nem kell meghallgatni, sőt dicséretesnek tartom, ha valaki ismeri és
szorgalmasan tanulmányozza műveit. Én csak azt kárhoztatom, ha valaki
kényre-kedvre megadja magát neki úgy, hogy vakon aláírja minden egyes szavát,
és anélkül, hogy más érvek után kutatna, megdönthetetlen hatalmi szónak ismeri
el állításait. Ebből a visszaélésből más súlyos baj is származik: már nem is
vesznek fáradságot maguknak, hogy bizonyításainak szigorúságáról
meggyőződjenek. Nincs szánalmasabb látvány, mint amikor nyilvános viták
alkalmával, bár bizonyítható állításokról van szó, valaki hirtelen előrángat
egy régi, gyakran még valami más tárgyra is vonatkozó idézetet és ezzel betömi
ellenfelének száját. De ha mindenképpen ilyen módon akarod tanulmányaidat
folytatni, ne nevezd magad többé filozófusnak, nevezd magad történésznek vagy a
magolás doktorának; mert aki sohasem filozofál, az nem tarthat igényt a
filozófus megtisztelő címére. - Helyes lesz azonban, ha visszakormányozunk a
parthoz, nehogy olyan végtelen tengerre jussunk, ahonnan egész nap nem találunk
majd ki. Ezért, Signore Simplicio, hozd fel bizonyítékaidat, vagy Arisztotelész
érveit és bizonyítékait, de ne csak a tekintélyek puszta idézeteit; mert a mi
kutatásaink tárgya az érzéki világ, nem pedig a papírvilág. Mivel tegnapi
kutatásaink során a Földet kiszabadítottuk a sötétségből és elhelyeztük a tágas
égbolton, kimutatva, hogy az úgynevezett égitestekhez való tartozása mégsem
annyira megcáfolt és meghaladott nézet, hogy ne volna bizonyos mértékig
életképes, most meg kell vizsgálnunk, mi szól amellett, hogy teljesen szilárd
és mozdulatlan - az egész földgolyót értem - és hogy másrészről milyen
valószínű érvek szólnak a mozgás lehetősége és az ilyen vagy olyan
meghatározott mozgás mellett. Mivel én ebben a kérdésben ingadozom, Signore
Simplicio viszont Arisztotelésszel a Föld mozdulatlansága mellett tör lándzsát,
sorakoztassa fel ő véleményének indokait, én pedig az ellenkező álláspont
mellett szóló ellenvetéseket és érveket fogom előadni, Signore Sagredo pedig
közölje velünk benyomásait és mondja meg, melyik oldalhoz vonzódik.
SAGREDO. Ebbe beleegyezem, de
azzal a feltétellel, hogy nekem is szabad megfelelő helyen előadni, amit az
egészséges emberi értelem diktál.
SALVIATI. Sőt, kérni akartalak
erre: mert a közelebbi, bizonyos mértékig durvább meggondolások közül a szerzők
keveset hagytak figyelmen kívül, úgyhogy csak a nehezebben felfedezhető
ellentmondásokat nem hozták fel, és ezek esetleg hiányoznak. És hol
kereshetnénk finomabb elmét ezeknek felkutatására, mint az éles eszű, tág
látókörű Sagredo?
SAGREDO. Ami engem illet, én
hajlandó vagyok minden lenni, aminek Signore Salviati megtesz engem, csak az ég
szerelmére, ne térjünk el ilyen módon udvariaskodva ismét a tárgyunktól. Most
filozófus vagyok, a tudomány előtermében vagyok és nem a piacon gyűjtök
szavazatokat.
SALVIATI. Kezdjük a tárgyalást
annak megfontolásával, hogy bármilyen mozgást tulajdonítunk is a Földnek, azt
mi, mint a Föld lakói, tehát mint e mozgásban részesek, semmi módon nem
észlelhetjük, éppoly kevéssé, mintha nem is jönne létre, feltéve, hogy csak a
Földön történő dolgokat vesszük tekintetbe. Ezzel szemben persze éppannyira
szükséges, hogy ebben a mozgásban látszólag minden test részt vegyen, amely
független a Földtől, de vele együtt mozog. A helyes módszer tehát: kideríteni
azt, hogy a Földnek lehet-e mozgást tulajdonítani és milyet, hogy megfigyeljük
és megvizsgáljuk, hogy a Földön kívül eső testeken lehet-e megfigyelni olyan
látszólagos mozgást, melyben valamennyien részt vesznek. Mert egy olyan mozgás,
mely például csak a Holdnál figyelhető meg, a Jupiterre vagy a Venusra, avagy
más csillagokra nem vonatkozik, nem lehet a Föld sajátsága sem, hanem csupán a
Holdé. Mármost van egy ilyen, mindeneken uralkodó látszólagos mozgás, mégpedig
az, melyben a Nap és a Hold, a többi bolygó és az állócsillagok, szóval az
egész Világmindenség, a Föld kivételével, látszólag részt vesz keletről
nyugatra, huszonnégy órai időtartam alatt. Nos ez, amint legalábbis első
pillanatra látszik, éppen úgy lehetne csak a Földnek a mozgása, mint az egész
Világmindenségé a Föld kivételével. Mert akár az egyik, akár a másik esetet
tesszük fel, ugyanazok a jelenségek látszanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése