2015. március 22., vasárnap

Galilei Párbeszédek (részlet) 1632 – forrás: mek


SIMPLICIO. De ha elszakadunk Arisztotelésztől, ki legyen vezetőnk a tudományban? Nevezz meg bármilyen más szerzőt.
SALVIATI. Vezető ismeretlen, vad országokban kell, nyílt, sík területen csak vakoknak van támaszra szükségük. Aki ezekhez tartozik, maradjon inkább otthon. Akinek azonban vannak testi és lelki szemei, válassza ezeket vezetőnek! Nem mondom azért, hogy Arisztotelészt nem kell meghallgatni, sőt dicséretesnek tartom, ha valaki ismeri és szorgalmasan tanulmányozza műveit. Én csak azt kárhoztatom, ha valaki kényre-kedvre megadja magát neki úgy, hogy vakon aláírja minden egyes szavát, és anélkül, hogy más érvek után kutatna, megdönthetetlen hatalmi szónak ismeri el állításait. Ebből a visszaélésből más súlyos baj is származik: már nem is vesznek fáradságot maguknak, hogy bizonyításainak szigorúságáról meggyőződjenek. Nincs szánalmasabb látvány, mint amikor nyilvános viták alkalmával, bár bizonyítható állításokról van szó, valaki hirtelen előrángat egy régi, gyakran még valami más tárgyra is vonatkozó idézetet és ezzel betömi ellenfelének száját. De ha mindenképpen ilyen módon akarod tanulmányaidat folytatni, ne nevezd magad többé filozófusnak, nevezd magad történésznek vagy a magolás doktorának; mert aki sohasem filozofál, az nem tarthat igényt a filozófus megtisztelő címére. - Helyes lesz azonban, ha visszakormányozunk a parthoz, nehogy olyan végtelen tengerre jussunk, ahonnan egész nap nem találunk majd ki. Ezért, Signore Simplicio, hozd fel bizonyítékaidat, vagy Arisztotelész érveit és bizonyítékait, de ne csak a tekintélyek puszta idézeteit; mert a mi kutatásaink tárgya az érzéki világ, nem pedig a papírvilág. Mivel tegnapi kutatásaink során a Földet kiszabadítottuk a sötétségből és elhelyeztük a tágas égbolton, kimutatva, hogy az úgynevezett égitestekhez való tartozása mégsem annyira megcáfolt és meghaladott nézet, hogy ne volna bizonyos mértékig életképes, most meg kell vizsgálnunk, mi szól amellett, hogy teljesen szilárd és mozdulatlan - az egész földgolyót értem - és hogy másrészről milyen valószínű érvek szólnak a mozgás lehetősége és az ilyen vagy olyan meghatározott mozgás mellett. Mivel én ebben a kérdésben ingadozom, Signore Simplicio viszont Arisztotelésszel a Föld mozdulatlansága mellett tör lándzsát, sorakoztassa fel ő véleményének indokait, én pedig az ellenkező álláspont mellett szóló ellenvetéseket és érveket fogom előadni, Signore Sagredo pedig közölje velünk benyomásait és mondja meg, melyik oldalhoz vonzódik.
SAGREDO. Ebbe beleegyezem, de azzal a feltétellel, hogy nekem is szabad megfelelő helyen előadni, amit az egészséges emberi értelem diktál.
SALVIATI. Sőt, kérni akartalak erre: mert a közelebbi, bizonyos mértékig durvább meggondolások közül a szerzők keveset hagytak figyelmen kívül, úgyhogy csak a nehezebben felfedezhető ellentmondásokat nem hozták fel, és ezek esetleg hiányoznak. És hol kereshetnénk finomabb elmét ezeknek felkutatására, mint az éles eszű, tág látókörű Sagredo?
SAGREDO. Ami engem illet, én hajlandó vagyok minden lenni, aminek Signore Salviati megtesz engem, csak az ég szerelmére, ne térjünk el ilyen módon udvariaskodva ismét a tárgyunktól. Most filozófus vagyok, a tudomány előtermében vagyok és nem a piacon gyűjtök szavazatokat.
SALVIATI. Kezdjük a tárgyalást annak megfontolásával, hogy bármilyen mozgást tulajdonítunk is a Földnek, azt mi, mint a Föld lakói, tehát mint e mozgásban részesek, semmi módon nem észlelhetjük, éppoly kevéssé, mintha nem is jönne létre, feltéve, hogy csak a Földön történő dolgokat vesszük tekintetbe. Ezzel szemben persze éppannyira szükséges, hogy ebben a mozgásban látszólag minden test részt vegyen, amely független a Földtől, de vele együtt mozog. A helyes módszer tehát: kideríteni azt, hogy a Földnek lehet-e mozgást tulajdonítani és milyet, hogy megfigyeljük és megvizsgáljuk, hogy a Földön kívül eső testeken lehet-e megfigyelni olyan látszólagos mozgást, melyben valamennyien részt vesznek. Mert egy olyan mozgás, mely például csak a Holdnál figyelhető meg, a Jupiterre vagy a Venusra, avagy más csillagokra nem vonatkozik, nem lehet a Föld sajátsága sem, hanem csupán a Holdé. Mármost van egy ilyen, mindeneken uralkodó látszólagos mozgás, mégpedig az, melyben a Nap és a Hold, a többi bolygó és az állócsillagok, szóval az egész Világmindenség, a Föld kivételével, látszólag részt vesz keletről nyugatra, huszonnégy órai időtartam alatt. Nos ez, amint legalábbis első pillanatra látszik, éppen úgy lehetne csak a Földnek a mozgása, mint az egész Világmindenségé a Föld kivételével. Mert akár az egyik, akár a másik esetet tesszük fel, ugyanazok a jelenségek látszanak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése