Görög Ilona (A csudahalott)

– Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám,

Görög Ilonáért, karcsú derekáért.

Karcsú derekáért, gombos ajakáért,

Gombos ajakáért, piros orcájáért.

– Ne halj, fiam, ne halj, Bertelaki László;

Csináltatok néked olyan csudamalmot:

Kinek egyik köve bélán-gyöngyöt hányjon,

Másod-köve pedig sustákot, petákot.

Oda is eljönnek szűzek, szép leányok,

A tied is elgyün: szép Görög Ilona.

– Eresszen el anyám, anyám, édesanyám,

Csudamalom-látni, csudamalom-látni.

– Ne menj, lányom, ne menj: megvetik a hálót,

Megvetik a hálót, megfogják a márnát!

– Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám,

Görög Ilonáért, karcsú derekáért,

Karcsú derekáért, piros orcájáért,

Piros orcájáért, gombos ajakáért.

– Ne halj, fiam, ne halj, Bertelaki László;

Csináltatok neked olyan csudatornyot,

Kinek magassága az eget fölérje,

Kinek szélessége Tisza partját érje.

Oda is eljönnek szűzek, szép leányok,

A tied is elgyün: szép Görög Ilona.

– Eresszen el anyám, édesanyám,

Csudatorony-látni, csudatorony-látni,

Kinek magassága az eget föléri,

Kinek szélessége Tisza partját éri.

– Ne menj, lányom, ne menj, szép Görög Ilona,

Megvetik a hálót, megfogják a márnát!

– Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám,

Görög Ilonáért, karcsú derekáért,

Karcsú derekáért, gombos ajakáért,

Gombos ajakáért, piros orcájáért.

– Halj meg, fiam, halj meg, Bertelaki László:

Ide is eljönnek csudahalott-látni,

A tied is eljő: szép Görög Ilona,

A tied is eljő: szép Görög Ilona.

– Eresszen el anyám, anyám, édesanyám,

Csudahalott-látni, csudahalott-látni,

Ki érettem megholt, halálé változott!

– Nem eresztlek, lányom, lányom, édes lányom;

Megvetik a hálót, megfogják a márnát! –

Avval csak bészökött öltöző házába,

A nyakába vette fontalan szoknyáját,

Elejébe vette (a) fehér előruhát,

A lábába húza piros patkós csizmát.

– Kelj föl, fiam, kelj föl, Bertelaki László,

Mert a határon jön szép Görög Ilona,

Kiér te megholtál, halálé változtál!

Kelj föl, fiam, kelj föl, mert a lábodnál áll,

Kiér te megholtál, halálé változtál!

– Láttam én halottat, de ilyent sohase,

Kinek az ő lába felszökőleg álljon,

Kinek az ő karja ölelőleg álljon!

Kinek az ő szája csókolólag álljon!

Avval csak felszökött Bertelaki László…

   

Rugonfalva (Udvarhely 

Bartók Béla-Kodály Zoltán: Erdélyi magyarság. Népdalok. Bp. 1923., 97. sz. (Dallammal) 

http://mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00119.html