eloldom magamat
szomorú fűzfámtól
eloldom magamat
gyönge violámtól
magamat eloldom
ködanyám képétől
magamat eloldom
gyönge nemzetemtől
nem lököm magamat
sárország sarába
csak hajtom fejemet
igéhez igába
zöld erdőbe járok
fenyőmagot enni
szabad egek alatt
gyöngyharmatot inni
testemet eloldom
amikor a hold kel
de tőled úristen
a halál sem old el
Különlét, PONT Kiadó, 2008
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése