Felhők mögé elbújt az este,
csillagtalan éggel nézett le ránk.
Úgy tűnt, hogy csak magát keresve
nyugalomra vágyott. Talán, talán.
Szökőkutakat kerülgetve
vadkacsaraj, a Nagyerdő taván
szállt elénk. Csak nem azt figyelte,
mit szórhatnánk nekik? Talán, talán.
Felmerült komoly véleménye
annak, aki viselkedik furán.
Aztán aki sután megvédte,
lekötelezettje. Talán, talán.
Professzor úr okosat mondott,
elgondolkodhatnánk ma a szaván,
szóltál, s szerintem ez nem rontott
hangulatunkon sem, talán, talán.
Kocsi folyam ment végtelenbe,
árnyékok suhantak házak falán.
Már a holnap járt a fejekben,
s rohanhatott velük. Talán, talán.
Toronyházakban – óriások -
fény gyulladt a lakóik ablakán.
Jöhet idő, amire várunk
mi valamennyien? Talán, talán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése