2019. március 29., péntek

Grego - Földvári Gergely Szólj, ha lusta volnék, és más versek


Szólj, ha lusta volnék

Szólj ha lusta volnék, talán még nem késő!
Hívj, ringass, akár rángass ha kell,
Csak ne félts, legalább Te ne! Kérlek
Szólj, s szavad sose legyen végső!

Repülőtéri szerelem

Búcsúzáskor riadtan láttam meg
vállad felett a dermesztően hideg halált,
De egy könnycsepp szivárványán át,
a remény fénysugara mégis lelkembe talált.


















Reggel

Álmaidtól megizzadva
végignézted életed
azúrkékben felvillanó kristályképeit ...

De jó,
hogy szeretőd forró testénél,
szunnyadt tested új erőre kapva
lélegez be hajnali szuszogást –

A Hold hűs homályát
a Nap örökhűen fűti fel,

Hogy nap nap után,
estet s éjt újból nap kövessen.

Kezdet és vég:
áldását adja ránk az Ég!


Marco Polo

Vigyázz! A tengerek mélyek, a hegycsúcsok fagyosak.
Ne légy hát olyan féktelen, kérlek, nézz inkább szemembe
és ott kutasd mi is a Végtelen! –

... mert amit egy szempár vizének tükrében látsz,
Az fogja csak feltárni számodra
Mit szemed kíván, oly égtelen.

Szeretlek, Ő szintén

Akár pergő gyorsétteremben, akár néma tengeralattjáróban vagy,
a kérdés mindig ugyanaz: vajon őszintén szeretsz- és Ő szintén szeret-e?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése