Grego - Földvári Gergely Tizennégy Trilla és más versek

Csalafinta szamba (A. C. Jobim emlékére)

A Kopakabána forró homokjában pihen a gitár,

Tom hangját őrzik a kagylók...

Karjait kitárva, Orfeusz egy há-t dúdol, majd megáll cé-n, á-n...

A riói Cukorsüveg ormán örökké visszhangzik a vén óceán...

Egyszer Skóciában ... (rövid mese a versről, meg a dalról)

Egyszer Skóciában, egy régi-régi vers faággal a kezében útra kelt.

Ment mendegélt, el is fáradt rendre és egy hatalmas kőre lepihent.

Szellő hátán éppen arra járt a dal, frissen és üdén -

S meglátta, hogy a vers milyen mélyen alszik a hideg sziklán...

Oda szállt hát a dal, hogy felmelegítse, de hopp, a faág kiesett a vers öléből,

Elkapta hát az ágat a dal s azzal együtt repítette őket tova a szél... ...

Napsugaras felhő szélén a faág másnap rügybe fakadt,

Virágjának szirmai immár ott ragyogtak a dal ölén...

Ám egyszer csak nagy-nagy vihar támadt. Így eshetett meg pont ott,

hogy egy kicsi virág hullott a vers elébe, amint esőt ontott magából a felhő.

A vers felébredt és látta, hogy álmában a faág virággá változott...

Boldogan kelt újra útra a vers, hisz ágacskáját éppen ezért nevelte fel ő ...

"A zene talán ott kezdődik ahol a szó csendet szül és megszeppenve elnémúl,

S ott végződik valahol az üveghegyen meg az óperenciás tengeren is túl..."

 

Tizennégy Trilla

Ez a tizennégy titokzatos trilla

Számos furcsaságot rejt:

Egy éhes pók hálójában keresztrejtvényt fejt,

Arca póker:

Áldozatáról ő semmit se sejt!

Ahogy pókicánk inog innen oda,

No nézzenek oda!

Nyomában ez lett a homokba írva:

l LOVE YOU

Hogy mi a tizennégy vonás titka?

Számolj hát, a póknak sem kell kés meg villa,

S megtudhatod Te is, mi is a Tizennégy Trilla...

Harlemi teadélután

Füstös, fekete fátyol fogadott minket a klubban,

A beugrót megúsztuk, mert hangolt még a band,

Volt egy pár zenész kinn és volt vagy tíz bent.

Te, bizony Te, aznap lettél nagykorú (ott ez 21), csak úgy néztél

Amikor az orgonista belőtte a Leslie-jét, aztán - becsszóra mondom -

Úgy játszott mint Oscar, csak nem zongorán hanem Hammond-on.

Tizenhatan voltak összesen az Orange-ok,

A dobos volt a líder, övéi voltak az aranzsok,

De hogy szvingeltek, Babám!, a bariton térde alig fért el a színpadon.

A második set-re átmentünk egy Szusi helyre,

"..hisz szülinapod van, vagy nem?! Dzsessz, languszta,

Polip, rizs meg gyömbér, mind Érted, Gyöngy-Vér, érted?!"

Trupp Company

Pereg a dob, pendül a húr,

Zongorámban a dúr az úr...