A pizzéria is nyitva
Fél kettő múlt
Az éjszakai koplalókra gondoltak
A rádió szól
Rég volt slágerekről dalol
Egy macska fut át a ház közösségi mosodájának terén
Koszos narancs foltos fehér alapon
Tudja hogy tilosban jár
Felsőbbrendűen leül a kijáratnál
Cicamosdás pillanat lábnyalás
Az abszolút csúcsragadozó rohan tovább
Az elektromos motor vizet és ruhákat forgat
Az élet körforgása
Mocskosból tiszta lesz
Hogy újra tisztátalanná születhessen
Bűneinkért meghalt a mosópor
És öblitő-Jézus
Porból lettünk
és kilencven fokon
Porrá leszünk ismét
A nejlon összemegy
A lágy anyag annál hűvösebb
A mutató percei pimasz légyként telepednek bőrünkre
hogy hessentésre felemelkedjenek majd kissé távolabb visszatérjenek
A végtelen ciklusnak
Az öregedés vet véget
Az ablaktáblák között döglött légy tetemek sorakoznak
Hogy kerültek oda, ha az ablaktáblák csukva?
Katatón csend
Szárító zúgás
Fémcsat ritmikus rendszertelenségben ütődik dobverőként a kerékdobnak
Forgás
Ventilátor lapátja körbe kergeti a levegőt
Centripetális erőtől a földhöz tapadunk
Forró levegő járja át a mosott ruhát
Neoncső világosságban
A színek fakulnak
Gaulois-reklám magány a padon
A folyosón a villany
Pislákol majd kihuny
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése