Fűri Rajmond Az időről

Napok 75.

Az intenzív léthez a közeg már most el akar jutni. Ahogy az időt is azonnal el szeretné sajátítani. Úgy közelítve az elsajátítás teljességét, hogy annak – a teljességnek – egy elérhető formáját most valósítja meg. Nem a képzelet és a hit együttes jó-szolgálatáról és erejéről beszélek, hanem a valóságos megvalósításról, illetve annak közelítéseiről. Amelyek a közeg kiteljesedésének adják meg a formáit, teljes tudatában annak, hogy az idő elsajátítása csak a jövő elérhetetlenségében lehetséges. Annak a jövőnek az elérhetetlenségében, amelynek a jelenben adottak a közelítő alakjai, amint fentebb említettük. Az ellentmondást a közeg két létezési formájának ideje teszi megszüntethetővé, és ad magyarázatot az elfogadására. Az egyéb idők értelmezésére is érdemes figyelmet fordítanunk. Az egyénnek saját ideje van, amelyet „belső idő” névvel jelölhetünk. A közösségnek is lehet ilyen egyedi, csak rá jellemző ideje, és ezt „köztes idő” névvel illetjük. Ahogy a teljes közeg is bír önálló idővel, amelyet a külső, az objektív időhöz rendel, és ezért ennek kijár a „növekvő idő” elnevezés.

Ha a mércére tekintünk, akkor kijelenthetjük, hogy a rendezettségek a „belső időt” és a „köztes időt” a „növekvő idő” ismeretében segítik, és ennek keretében függetlenségüket és együttműködésüket egyaránt támogatják. Legalábbis az aktuálisan létező „növekvő idő” szerint ez látszik a leginkább érdekükben állónak, amelyet a közeg is kötelezőnek tart. Ha a „növekvő idő” az objektív, a külső idővel azonossá válik – amikor a közeg az időt elsajátította -, akkor csak emlékeznie kell azokra a közelítéseire, amelyek egy-egy adott pillanatban kerültek közel ahhoz, hogy az időt birtokolják. És ez úgy volt lehetséges, hogy a „belső idő” és a „köztes idő”, amelyek együtt a „növekvő idő” összeadására, előállítására alkalmasak, szabadon volt kibontakoztatható, kiteljesíthető, az aktuális rendezettség vagy rendezettségek megfelelő minősége szerint. És akkor tudjuk, hogy az egyén és a közösség ilyen kiteljesítése – és vele együtt az idő elsajátításának közelítése – a reprodukciót vállaló gyönyör és a versenyt vállaló tudatosítás együttes folytonosságában lesz elérhető. Lehetséges lenne, hogy vannak a ma közegében rendezettségek, amelyek lehetővé teszik az ilyen szabadságot, és általa az elsajátítás közelítését? Nem csak a képzelet és annak csúcsa, a hit az, amely a jelenbe hozni képes a végtelenben elérni tudott birtokba vételt, vagy annak közelítő alakját? Ha sikerülne feltételeket megállapítanunk, amelyek teljesítésével a rendezettség képes hozzájárulni az egyén és a közösség ideje független és befolyásolatlan meglétéhez, akkor választ is adhatnánk feltett kérdéseinkre. Csupán az idők függetlenségéről és szabadságáról illene még néhány szót ejtenünk. Hiszen nem ártana fogalmat alkotnunk arról, hogy miért is jó a szabad idejű egyén, és milyen előnnyel jár a közösség számára, ha idejével szabadon rendelkezik. Ahogy a függetlenségeik értékét is érinthetnénk, a jobb értés, a többet tudás érdekében. Amiből kiindulunk, nyugodtan mondhatjuk, hogy szokásunk szerint, az a két létezési forma elválaszthatatlansága. Amelyek közös pontja és összekötő kapcsuk a reprodukció és a gyönyör. Igen, ez a közeg reprodukciója, és egyúttal a közeg gyönyöre. Még akkor is, ha nem könnyű az egyénei – a kétnemű egyénei – reprodukció érdekében kezdett együttműködésében és gyönyörében egyszerre látni egyéni és közösségi valamint a közegre vonatkoztatott megvalósulását az említett megnyilvánulásoknak. Pedig ezeknek a szabad választáshoz kötött megvalósulásai teszik lehetővé, hogy az idő elsajátításáról, illetve ennek az elsajátításnak a közelítéséről beszélhessünk. Amennyiben egy rendezettség biztosítja az ilyen befolyásolatlan választást, amely az evolúció helyettesítésének számít egyúttal a közegben, akkor közel jut a teljes közeghez, amely az idő birtoklásában kerül célja eléréséhez. Már „csak” a reprodukció új és még újabb generációi létéért kell a rendezettségeknek a versenyt biztosítaniuk, talán nem is szükséges ezek után külön hangsúlyozni, hogy: a szükséges szabadságot biztosítva.