Fűri Rajmond Panoptikumban

Elöl király, koronás fő,
mellette az asszonya.
Halott sápadt mind a kettő,
hiába, viaszbaba.

Komor vitéz, fején sisak,
díszes pajzsán címer áll.
Nagy bajnok volt, semmi kétség,
de az állán álszakáll.

Boszorkányok következnek,
múló szépség, sok banya.
Utánuk a félelmetes
pokol, a rablótanya.

Na, de mi az, rosszul látom,
űrhajóban egy robot?
Világváros terén ember,
a kezében koldusbot.

Panoráma képen tájak,
őserdő közepén gyár.
Feszengek, a tárlat vége.
Vajon odafent mi vár?