M. Szabó Mihály Szeretet nélkül

nem azért fogantam: 

zabáljam hónapokig
muter gyönge testét,

csupán annak okán,
hogy apámmal eltöltött
néhány (szerelmes) estét

hányt, vetett, dobált az élet
ne kérdezd hát, mennyit
szitkozódtam, mikor
láttam lógni az anyámat,

azt se kérdezd, mit érzek
gyermekeim miatt
(most, hogy újraélem),

mikor gyarló testi vágyért,
újabb striguláért,
hagytam csapot-papot
egy német ribancért

s persze azt se firtasd,
fáradt agyamban
mi lüktet, mi dadog

új kedvesem hamvaival
–  már ami megmaradt –
miért beszélgetek,
amint vele vagyok

            *

én nem kértem az életet,
vagyok, mert csak vagyok
az sem érdekel már
milyen nyomot hagyok
(ha egyáltalán hagyok!)

Mellékdal:

azért érzem néha,
mosolyg rám az isten,
mikor ringatom karomban
agysorvadt kis kincsem

dokk.hu