2018. október 1., hétfő

Kiss Anna Mária Ballada


Isten árnyékába gyűlt az este,
asszony volt, és a teste követte.

Hátán egy súlyos, éneklő zsákkal,
beszélni akart az éjszakákkal.

Mert a terhet, mi az ő málhája,
elviszi a sodrás nemsokára.

Ment lassan, sokszor visszanézett,
bölcső lett a víz, s ő belelépett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése