Marika! Marika! Itt van a drótostót az
utcában!- kiáltott be hozzánk, Pástétné, de már a következő pillanatban a
drótostót hangja is behallatszott, amint rikkant az asszonyoknak: Itt a
drótostót!
Kést éleznyi, köcsögöt fótoznyi, fazikat
forrasztanyi itt a drótostót!
Anyuka sebtében összeszedte a késeket és
egy lyukas lavórral a kezében, indult az utcára. István néni portája előtt már
két szomszéd asszony várakozott, a kezükben kések. Egyiküknél még egy pléh bili
is várta sorát. A drótostót ijesztő, dús bajuszú, rekedt hangú, görnyedt hátú
ember volt. Fején egy rozzant, valaha széles karimájú kalappal. Hátán egy
faláda a szerszámoknak, a csomagtartón egy zsák két oldalra lefittyenve.
Hegyeseket sercintgetett két krákogás
között. A szája sarkában lévő parányi csikket komótosan kivette, aztán körmével
átpöckölte a túloldalra. Lassan munkához látna, de aztán csak elkiáltja magát
még egyszer: Kést éleznyi, fazikat forrasztanyi, köcsögöt fótoznyi! Itt a
drótostót! Szálingóztak az utcabeli asszonyok, de a gyerekek már mind ott
leskelődtünk, röhögcséltünk.
A drótostót a biciklit két támasztólábra
állította. A hátsókerékről a láncot átrakta a köszörűre, és a pedállal
megforgatta a követ. Vizet öntött a köszörűkő alatt lévő kis vályúba, ami nedvesen
tartotta a homokszínű, szemcsés anyagot. A sorban állók átadták a kicsorbult,
életlen késeiket és már nyöszörgött is az első kés a drótostót kezében.
A zsákjából régi újságok lapjai kerültek
elő, majd a megélezett késeket beleforgatta, hogy ne érjék egymást a pengék és
így kerültek vissza a tulajdonosukhoz.
A drótostót, amikor már minden késsel
végzett, lekászálódott a fura”jószágról”, a zsákjából előhalászott egy
ütött-kopott tartályfélét, amelyen valami csapszerűség volt, meg egy csővég is
díszelgett rajta. Egy nagyobbacska tartályból aztán benzint töltött a piros
bödögébe. Ezután kihúzott belőle egy 20 centis szárat, és mint egy pumpát,
ki-be tolta–húzta. Amikor már nehezebben járt a kezében, a pálcavégén lévő
csavarral rögzítette ezt a pumpaszerű valamit. Ekkor a hihetetlen mély zsebéből
elővett egy réz öngyújtót, kétszer-háromszor megsodorta a tűzkőcsiholót a
tenyerével, mire lángot fogott a kanóc. Ekkor kinyitotta a kis piros tartály
szelepét, a csővégen süvítve jött a benzinszagú levegő, s már lobbant is az
öngyújtó lángjától. Az ekkor odaérkező Szebeni Bandi (ő már iskolás, és volt
saját detektoros rádiója is) tudta mi ez a lángoló tartály: hát ez egy
benzinlámpa volt.
Az asszonyok hátrább léptek, s onnan
figyelték a drótostótot, ahogy a láng elé tette a forrasztópákát és hevíteni
kezdte. Amikor már izzott a pákavég, belenyomta valami zöldes színű anyagba. (
Szebeni Bandi szerint, az szalmiák só volt és azért nyomta bele a pákát, hogy
lemarja az oxidréteget, hát, ha ő mondja, biztosan így is van, gondoltuk mi
kisebbek…)
A pákával a bilinek a lyuk körül
megtisztogatott részét melegítette, aztán a cin rudacskát odaérintette, ami
olvadtan terült el az edény hibás pontján, majd a fújni kezdte a forrasztást,
aztán egy kis vízzel lehűtötte, így foltozta meg Mitus néni ütött-kopott
éjjelijét, meg a lavórokat.
A fazekak, lábasok más sorsra jutottak.
Ezeket aztán tényleg drótozta. Két vékony lemezt helyezett a lyukra, kívül és
belül, aztán odalapogatta az edény falához, majd egy árral kis lukakat szúrt a
vékony lemezkéken, majd csirizzel bekente a lapocskák edény felöli részét, a
lukakon átbujtatta a drótot, amit egy fogóval erősen megtekert, megszorított az
edény külsőfalán, majd újra megkalapálta a lapocskákat, a fölösleges csirizt
letörölte és jöhetett a következő lábas vagy fazék.
Végül a munka elfogyott. Az asszonyok
egyenként járultak a drótostót elé, hogy leróják a munka díját. Pannika néni öt
forintot adott, a többiek tojással, viseltes cipővel, kenyérrel, szalonnával,
Piroska néni borral fizetett a drótostótnak. A pénzt elsüllyesztette feneketlen
zsebébe, a többi minden a zsákban kötött ki.
Dolga végeztével a lánc visszakerült a
bicikli hátsófogaskerekére. Némi cihelődés után a tartólábat is fölemelte a
köszörűs ember. Aztán lökött kettőt az egyik lábával a pedálon állva a
kivénhedt biciklijén, és a másik lábát átvetve a vázon, elkerekezett a Rákosi
Mátyás út irányába. A kisebb porfelhőt, ami mögötte támadt, a Függetlenség
utcai mezítlábas, klott gatyás haramiák futkosása okozta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése