Megölted-e már, akire vágytál?
Aki – szeretted volna -, hogy legyek?
Azt az ügyes, bátor jégkirálynőt,
Aki az ezüst trónról integet?
Sóvárogsz még vajon álmaidban?
Vonz még a szépség, melynek párja nincs?
A Magabiztos, lovaglóruhában?
Akinek mindent megtesznek, ha int?
Akit körülrajong férfi és nő,
Aki Középpont és mindig nevet,
Akivel nem bírsz, aki fölötted
Áll, és megveti a sóvár szivet?
Maradj, míg nála a jobbik feled.
Amíg meg nem ölted, maradj csak ott.
Várok. Igaz, már nem türelmesen.
Virágoznak a rododendronok.
Valaki rózsafát is ültetett.
Az azaleák szaga bódító.
Megkönnyebbülnék, ha elkövetnéd -
Lehetnél a vágyott szabadító.
* * *
Megölted Rebeccát, s vele együtt
Azt, aki talán lehettem volna.
Manderlayt valaki felégette,
Beszürkültünk a mindennapokba;
Mi a krikettmeccs végeredménye?
Naponta bontogatod a postád,
Olvasgatok; az álombeli ház
Romjait ellepi a folyondár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése