Fűri Rajmond Rendezettségek - Napok 14

Az öngyógyítást akár a kőkorszak visszaállításának is tekinthetjük, ha erőszakosan, azaz annak kijelentésével és képviseletében történik, hogy ez az egyetlen helyes út, amely minket jövőnkbe elvezethet. Mert a táplálkozás szokásai, amelyek az ősi idők élelmiszerei fogyasztását azért ajánlják, mert a néhány évezrednyi idő új termékei hatásáról nem készültek megfelelő tanulmányok, és a mai életvitel mellett szükség lehet a lehetőségek kibővítésére, például a megelőző idők étkei fogyasztásra alkalmassá tételével, az elfogadhatónak tartható. Ám a szakmai tudást és az elért technikai szintet, az eljárások korszerű formáit megkérdőjelezni, majd róluk megalapozatlanul alkotni véleményt, és pusztán a természet erői hatását tartani lehetséges és szükséges metódusnak arra, hogy korrigálhassuk a szervezet működésének zavarait, és bízzunk az erőben, amelyet ismernünk némileg már módunkban állhat, csak éppen óriási a bizonytalanság a várható kimenetek milyenségét illetően, nos, ez enyhén szólva is felelőtlenségnek tűnhet. És ez igaz az egyénre vonatkozó korrekciós eljárásokra éppúgy, ahogy igaz a kisebb és nagyobb, esetleg a méretében már a közeg jelentős részét – rendezettségét – érintő, közösségi malignus ügyek – defektusok, szabálytalanságok, zavarok – lehetséges javítására és rehabilitációjára is. Természetesen nem a testi bajokról kell ezúttal szólnunk, hanem az egyén és a közösség, a közeg, vagy annak egy része, esetleg több része – rendezettsége – életét befolyásoló szokatlan jelenségről. Amelynek öngyógyítására lehetnek példáink, ahogy azt is tudjuk már, hogy milyen hatalmas közösségi apparátusok működnek szerte a világban, hogy orvosolják az ilyen – egyelőre inkább csak elképzelt, mint nevén nevezhető – gondokat. A gyerek tanulási zavarait a szülők és az iskola kezdik megszüntetni, hogy szükség esetén bekapcsolódást várhassanak az iskola és a szakrendelés pszichológusától vagy szakpedagógusaitól. Amikor a párkapcsolatban adódik kellemetlenség, akkor a rokonság, a barátok kezdenek segíteni, miután maga a pár is túl van már néhány saját próbálkozásán, amellyel illeszkedési eltéréseiket megszüntetni állt szándékukban. És a családsegítők, vagy a mentális élet szakemberei, ahogy a szexualitás illetékes ismerői is készen állnak arra, hogy a legújabb szaktudás eredményeit felhasználva juttassák a párt a lehetőségéhez annak, hogy közös életük harmóniája folytatódhasson. Akinek a törvénnyel gyűlt meg a baja, és vállára kellett vennie a sértés súlyos terhét, annak – túl a családja erőfeszítésein és a saját átértékelésén – szakemberek serege fogja megmondani, hogy milyen úton tekinthet magára ismét olyan önbizalommal, amely szükséges feltétele a közösségi létnek, bármely ember esetében, és amelyet a saját említett terhei alaposan megingathattak. Amikor közösségi érdekek ütköznek, és hoznak létre tartósan indulatokat, egymást megkülönböztető tömegek – rendezettségek – között, hogy akár évszázadokra is tematizálják közös történetüket, egymás iránti vélemények megingathatatlannak hitt garmadáját, háborúkat kialakítva illetve indítva el, akkor egyenként juthatnak el abba az új fázisába önmaguk ismeretének, amelynek következménye kapcsolatuk korábbi alakjának gyökeres megváltoztatása lehet. Ahogy ez megismétlődhet vallási kérdések eltérő kezelésénél is, amelyekről az embernek nem jutna azonnal eszébe az eltérően vélekedő kisebbség fizikai megsemmisítése, mint lehetséges válasz a nézeteltérések tisztázására. Ami szörnyűséget aztán évszázados békülés követhet, az úgynevezett tolerancia gyakorlásának számos jelével, mint egy öngyógyulási processzus, amelyet nem biztos, hogy bárki is irányítana, vagy a róla gondolkodónak eszébe kellene jutnia, hogy az érintettek békülésének milyen olyan okai lehettek, amelyek mögött jól meghatározható igyekezetek, gesztusok, érdekegyeztetések tudatos keresése állhat. Vajon létezik feltétele az öngyógyulás ilyen eseteinek, amely szükséges a folyamat sikeréhez, mondjuk azért, mert külső erő nem avatkozott be a vita bonyolításába, amely így egy biztos utat követett, utólag rendben lévőnek tarthatóan?