2020. február 15., szombat

Horváth Tivadar éjjel

papír vagyok nem rajzolt senki össze
bögre vagyok nem tört senki széjjel
nem festettek engem még vérvörösre
mint kiskutya bújt hozzám az éjjel

pohár vagyok de ki nem ittak soha
minaret vagyok nem figyel senki
szikla vagyok nem nőtt rajtam moha
csillagait néha rám ereszti

éles tőr vagyok nem szúrtak még velem
kosár vagyok de nem font senki meg
rádió vagyok de nincs bennem elem
semmi más csak a nappal menti meg

fehér zsebkendő vagyok használatlan
egy üresen álló néma vitrin
amit adtam mindent visszakaptam
aludj el már végre nem segít rím

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése