Nagy Zsolt patikaüvegei

Nagy Zsolt vagyok. Kedves volt munkatársnőm, Fűri Mária kért fel, hogy írjak a gyűjteményemről. Örömmel teszek eleget e kedves feladatnak. Történetemet talán azzal kezdeném, hogy gyermekkorom óta különleges vonzalmat éreztem a gyógyszertárak iránt. A különlegesen finom illat, a szép edények látványa. Falun nőttem fel, és azóta is ott élek. Itt a helyi patikában gyermekkoromban még a klasszikus patikai kép volt, régi bútor, rajtuk sok-sok szép edény. Emlékszem, óvodás koromban édesanyámnak hazafelé jövet meg kellett állnia velem, mert be kellett vinnie engem a patikába vizet inni. Valahogy ott esett jól a víz, ott, Mártika néninél, az officina (kiadó helyiség) asztalán lévő kancsóból. Érdeklődve figyeltem Mártika nénit munka közben - gyógyszert adott ki, kenőcsöt kevert, laborált. Ez a délutáni vízivás a patikában szinte mindvégig elkísérte óvodás éveimet. Aztán jött az iskola, és az iskolában hetedik osztályban a kémia. Nagyon szerettem mindig is, pontosan fogalmazva ekkor "fertőzött" meg a kémia. Nagyon szerettem a kísérleteket, és mint minden megszállott kis kémikus, én is szerettem otthon kísérletezni. Ekkor ismét a képbe került Mártika néni, akihez mentem vegyszerekért a patikába. Nagyon jól ismert, és tudta mihez kellenek a vegyszerek. Természetesen csak olyan veszélytelen anyagokat adott ki, mint mészkőpor, kénpor, ecetsav, nagyon híg sósav. De nekem nagyon jók voltak ezek is, hisz ha mészkőhöz sósavat adtam pezsgett, és ezt nagy érdeklődéssel meg is figyeltem. Ekkortájt kérdezte egyszer tőlem Mártika néni, hogy mi szeretnél lenni? Gondolkodás nélkül rávágtam: gyógyszerész.

Jött a felvételi időszak, és mivel imádtam a kémiát és biológiát, nem volt kérdés, hogy a debreceni vegyipari középiskolát választom. Itt aztán a kémia került előtérbe, talán el is felejtettem a patikai imádatomat. Már ekkor elkezdtem gyűjteni, vagyis ekkor már inkább bővíteni kezdtem a laboreszköz gyűjteményemet, amit általános iskola óta gyűjtöttem. Általában rokonoktól, falubeliektől, akik ilyen helyen dolgoztak, mindig kaptam 1-2 lombikot és hasonlókat. Leérettségiztem a vegyipariban, majd vegyésztechnikus lettem. Igazából csak a kémia érdekelt. Majd itt a technikum elvégzése után választottam egy másik szakot a drog és toxikológiai technikusi szakot, mivel mindig is érdekeltek a gyógynövények és a mérgek. Rengeteget tanultunk ezekről, rengeteg gyógynövény latin nevét, gyógyhatását sajátíthattuk el. Ebben az időben a gyűjteményem kizárólag laboreszközökből állt. Idén pontosan 10 éve annak, hogy a vegyiparival szemben megláttam egy régiségboltot, és ott, a kirakatban néhány régi patika üveget. Gondoltam veszek egyet a polcomra, olyan jól fog mutatni. Ennek az lett az eredménye, hogy feltört bennem az addig "nyugvó" patika imádat, és hát mondhatni rabja lettem. Mindenhol üvegeket kerestem, és keresek manapság is. Régiség vásárokon járok, internetes fórumokon vásárolok. Technikum után felvételiztem a gyógyszerész karra, de sajnos nem értem el a kívánt ponthatárt, így elkezdtem dolgozni Debrecenben a Gyógyszergyárban, mint laboráns. De mégis, lelkem mélyén gyógyszerész akartam lenni. Teltek az évek, lassan megbarátkoztam a gondolattal, hogy marad egy szép hobbinak, míg nem találtam egy hirdetést azzal a szöveggel, hogy gyógyszertári asszisztens képzés indul az egyik iskolában, és délutánonkénti órákkal, ahova én is el tudtam járni. Nem is gondolkoztam, azonnal beiratkoztam. Munka után iskolába jártam, de sohasem volt nyűg, sőt. A munka utáni fáradalmaimat elfeledtem, mikor kezdődött a gyógynövénytan óra, a gyógyszertechnológia, gyógyszertári ismeretek, hatástan, anatómia óra. Hihetetlen erőre kaptam, és felfrissülve szívtam magamba a sok és szép információt. 2 év múlva jó eredménnyel gyógyszertári asszisztens lettem, majd további másfél év múlva gyógyszerkiadó szakasszisztens. Egy álmom vált valóra, végre akár gyógyszertárban is dolgozhatok. Imádtam a gyakorlati órákat, kenőcsöt kevertünk, krémeket kavartunk, kúpokat öntöttünk, porokat osztottunk. Azok az illatok......
Azóta is a Gyógyszergyárban dolgozom, és azóta is csak gyűjtöm és gyűjtöm a régi gyógyszertári dolgokat. A szabadidőmben régiségek után kutatok, és talán egyszer nekem is lesz egy híres patikamúzeumom, mert a célom, hogy egy kb. 100 évvel ezelőtti patikai képet teremtsek magamnak. És ki tudja, egyszer még az is lehet, hogy egyszer még patikában is dolgozom.