Tenger lett, szürke végtelen
Tegnap az aszfalt járda.
A tél elől suhant, repült
De megdermedt és bentfagyott
Pár hosszúlábú lámpa.
Végtelenbe futott a part
A remény megfúlt az árba'
A láng beszélt és libegett,
Dadogott, kék volt, reszketett,
Mint a haldoklók szája.
A tél elől suhant, repült
De megdermedt és bentfagyott
Pár hosszúlábú lámpa.
Végtelenbe futott a part
A remény megfúlt az árba'
A láng beszélt és libegett,
Dadogott, kék volt, reszketett,
Mint a haldoklók szája.
Suttogta: minden szökik a tél elől;
Kazlak tövében fekszik betegen
Sok sárga tök. Fáradtak. Napra mentek.
Szilvafák arca sárgára dermedt,
Belőle ijedt, kék szemek,
Nagy kék szemek merednek.
Mérföldnyi a madarak szárnya,
Ahogy lassan, lomhán repülnek.
S a gyermekek kukoricaszár
Hegedűn hegedülnek.
Kazlak tövében fekszik betegen
Sok sárga tök. Fáradtak. Napra mentek.
Szilvafák arca sárgára dermedt,
Belőle ijedt, kék szemek,
Nagy kék szemek merednek.
Mérföldnyi a madarak szárnya,
Ahogy lassan, lomhán repülnek.
S a gyermekek kukoricaszár
Hegedűn hegedülnek.
Gyerekkori, ill. fiatalkori emlékek... Nem tudom, pontosan mikor írhatta édesapám. Ma már nincsenek gázlámpák (ámbár a napokban azt olvastam az interneten, hogy egy-két helyen újra működnek), nincs kukoricaszár hegedű.
VálaszTörlésKicsit utánanéztem a gázlámpáknak - az alábbi, korrektnek és alaposnak tűnő szakmai link ezt írja a harmincas évekről: "Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy ebben az időben a fővárosi közvilágításnak körülbelül az egyharmadát még mindig a gázlámpák jelentették. A gázzal illetve a villamos energiával működő lámpák többnyire vegyesen álltak az utak mentén, így is csökkentve annak a veszélyét, hogy valamelyik rendszer meghibásodása esetén teljesen elsötétüljön a város."
http://bdk.hu/szakmai-oldal/kozvilagitas-tortenete/