A sugárút aszfaltján kényelmesen kocogott
a konflis, nyári este, és hátul, összebújva
a pár, a magas házak között, egymást kereste,
hiszen reggel, álom után felébred a nászút.
Mindig mozog az ember, még ha egy helyben is áll.
Gyerekből lesz felnőtt, és király válik koldusból.
A pillanat pedig, mint magas filozófia,
titok, egy átöltözés, ahogy a minőség vált.
Mikor emel, hogy rá magasra nézzen, valakit
a szerencse? Jóllehet a tömeg az, akiben
felgyűlik az erő, önmagát megünnepelni
azzal, ki neki és magának is, hőst alakít.
Milyen végtelen tud lenni a nyár! És a hajtó
ostorral simogatja lovát, hogy ő is itt van.
A pár pedig ábrándozik, s tudja, hogy a jövőt
előlük sosem zárhatja el nehéz vasajtó.
a pár, a magas házak között, egymást kereste,
hiszen reggel, álom után felébred a nászút.
Mindig mozog az ember, még ha egy helyben is áll.
Gyerekből lesz felnőtt, és király válik koldusból.
A pillanat pedig, mint magas filozófia,
titok, egy átöltözés, ahogy a minőség vált.
Mikor emel, hogy rá magasra nézzen, valakit
a szerencse? Jóllehet a tömeg az, akiben
felgyűlik az erő, önmagát megünnepelni
azzal, ki neki és magának is, hőst alakít.
Milyen végtelen tud lenni a nyár! És a hajtó
ostorral simogatja lovát, hogy ő is itt van.
A pár pedig ábrándozik, s tudja, hogy a jövőt
előlük sosem zárhatja el nehéz vasajtó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése