2017. július 13., csütörtök

Kántor Zsolt A kimondatlan világ

A szavak mélyén ott lappang egy másik, kimondatlan világ. A megértés gyomra „kérődzés” birodalma. Félreütések az emlékezés klaviatúráján. Az ösztönös szegmens átforrósodása, melengetése-merengése. A fény felszippantása tűvel az idegekbe. Ez zajlik, amikor fölkel reggel. A világ miatti szenvedés az emberi igazságtalanság miatt érzett szomorúságból táplálkozik. Az apostol összesűríti a pillanatot. Amikor ráteszi a kezét a matróz fejére, hadat üzen a tisztátalan szellemeknek. A létező ráfonódik a döglődőre. A kiszolgáltatottság kimozdítható a helyéből. Egyszerűen eltörpül a neheztelés, a hangra a test rezonál. A léten túl egy másik történet hallgat.  Csak egy törlés kell és a celebrált keserűség eltűnik. Most be lehet csomagolni a benső gyémántot. Köré építeni az inspirációt. Mintha most a tenger sem zavarná a sziget nyugalmát. Magára hagyja a kérdés a lelket. Ez hát a beágyazódás.

Must
Digitális Kalamáris Kiadó
2015. Szarvas

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése