Bársony István a századfordulón
élt író, újságíró. Főleg
vadásztörténeteivel aratott sikereket. Tárcái, elbeszélései és regényei ritka
természetismeretről tanúskodnak. Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a
felfedezőjének.
Fantasztikus
állatregénye, A rab király szabadon, az első magyar állatregény volt.
Szokatlan és kacskaringós úton jutunk el egy-egy ismerethez.
Édesapám halála előtt egy évvel felolvastam neki (akkor már nehezen olvasott) valamelyik
orvosi lapból, talán az Orvostudományi szemléből. Valamiféle orvosi életrajz
volt, Bársony Jánosról, vagy csak a neve szerepelt benne, nem tudom. (Kerestem most
a cikket, de nem találtam meg.) Bársony János neve mellett megemlítették a
bátyját, Bársony István írót is. Nem hallottam róla azelőtt. Édesapám
felélénkült: gyerekkora kedvenc regényét, A rab király szabadon című
állatregényt ez az ember írta. Utánanéztem az interneten, 15000 Ft körül (!) árulták
a könyv régi kiadásait, új kiadás nem volt. Végül sikerült az internetről
kétharmadát letöltenem, felolvastam, édesapám mesélte el a végét.
Ma felmentem az internetre, rákerestem újra, és látom, hogy
elérhető a könyv teljes terjedelemben a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
A régi kiadású nyomtatott könyv
az interneten előjegyezhető, a bookline pl. 8000 Ft-ért ajánlja.
A mai olvasónak szokatlan már a
stílus, de érdekes a cselekmény, és hát, mégis csak, a múlt század első felében
az akkori fiatal generáció egyik legkedveltebb ifjúsági regénye volt ez az
1903-ban megjelent első magyar állatregény.
furim
furim
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése